Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
3297 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Én, illetve a FideszMagyar Polgári Párt elképesztőnek tartjuk azt, hogy önök a törvényjavaslat kapcsán önkormányzatokról és önkormányzatiságról beszélnek. Én nem igazán hallottam még olyan rendszerről, olyan szisztémáról, amikor önkormányzatokat úgy hozunk létre, hogy egy egyszeri, valamiko ri választás alapján delegálunk ezekbe a bizonyos testületekbe. Való igaz, hogy '93ban a tbönkormányzatok egyik oldalát, méghozzá a munkaadói oldalt delegálással hozták létre - akkor sem értettünk egyet ezzel a felemás és kissé torz rendszerrel. De ne fe lejtsük el, ha megnézzük az akkori, az 1993as jegyzőkönyveket, akkor azt lehet kibetűzni belőlük, hogy a munkaadói oldalon azért hoztak létre akkor delegálásos rendszert, mert még fejletlen volt, nem volt kialakulva a munkaadói oldal. Ez egy mellékes megj egyzésem egyébként, szerintem a mai napig sincs kialakulva a munkaadói oldal. No de erre hivatkozva, hogy '93ban delegálással hozták létre az egyik oldalt, ezért most, '97ben is delegálással hozzuk létre nemcsak az egyik, hanem a másik oldalt is, hát nek em ez kissé logikátlan. Az én fejemben, illetve a történelem alapján, ha megpróbáljuk elemezni, mi az, hogy önkormányzat, mi az az önkormányzatiság, akkor nagyon egyszerűen és nagyon tömören azt tudnám mondani erre, hogy az állampolgárok, a választópolgáro k választott képviselők útján próbálják érvényesíteni az érdeküket. Ennek pedig az a rendje, hogy bizonyos idő után politikai felelősséggel tartoznak ezek a bizonyos választott képviselők, hiszen politikai felelősségük csak úgy tud érvényesülni. Ezeknek a képviselőknek számot kell adniuk a választópolgároknak. Szerintem nem működik, és az nem a demokrácia egyik alappillére, hogy egyszer, valamikor megválasztják őket, aztán bebetonozzuk ezeket az eredményeket. Többször elmondtuk az általános vitában is, hogy '93ban az egyik szakszervezeti vezető a tbönkormányzati választásokat és azok eredményét a demokrácia eredményének és a demokrácia győzelmének minősítette. Akkor is és most is feltesszük a kérdést: akkor ez a bizonyos választás csak egy egyszeri, megism ételhetetlen győzelem volt? Tehát röviden: ha önök önkormányzatiságot akarnak, önkormányzatokról beszélnek és úgy döntenek, hogy a két alapot, a tbalapokat önkormányzatok útján igazgatják, akkor véleményünk szerint valós önkormányzatokat kell létrehozni, és ennek a legbiztosabb módja az, ha kiírják a tbválasztásokat. Természetesen a mai nap most már tudjuk, hogy erre idő nincs. Tbönkormányzati választásokat kiírni nem lehet úgy, hogy amikor lejár az önkormányzati képviselők mandátu ma, akkor egy új testület lépjen a helyükbe. Én persze nem teszem azt a naiv kijelentést, hogy a kormány, illetve a kormánypárti képviselők elfelejtették, hogy mikor jár le a tbönkormányzati képviselők mandátuma; valószínűsíthető, hogy valami más ok volt a döntés mögött, mégpedig a mögött a döntés mögött, hogy egyfelől elhúzták az időt, elég későn terjesztették be ezt a bizonyos törvényjavaslatot, másfelől pedig szóba sem kerültek a választások, illetve szóba sem került az, hogy választások útján hozzák lé tre a két, önök által önkormányzatnak nevezett testületet. Én nem is szeretnék egyébként belemenni abba a vitába, hogy vajon a mai önkormányzatok és a jövő önkormányzatai milyen módon fogják, milyen mértékben fogják lefedni a biztosítottakat. Föl sem merem tenni azt a kérdést, hogy akár egy bővített testület esetén - amit az SZDSZ javasol - például az én érdekeimet ki fogja képviselni az önkormányzatokban, pláne akkor, ha még beteg sem leszek, és egészséges. Ez egy megjegyzés volt Bauer Tamás képviselőnek. Problémás tehát az, hogy ki van a két oldalon. Problémás az, hogy a szakszervezetek hány taggal rendelkeznek, mennyire fedik le a munkavállalói oldalt, és még problémásabb a munkaadói oldal. Hol vannak például azok az egyéni vállalkozók, kiskereskedők, aki k se nem szakszervezeti tagok, se nem tagok egyik munkaadói szervezetben sem? De nem szeretném folytatni ezt a sort. Rengeteg probléma van ezzel a törvényjavaslattal.
