Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mikor lesz Magyarországon filmtörvény, miniszter úr?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
3241 Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mikor lesz Magyarországon filmtörvény, miniszter úr?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária asszony, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek, "Mikor lesz Magyarországon filmtörvény, miniszter úr?" címmel. Megadom a szót dr. Torgyán Józsefné Cseh Máriának. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁR IA (FKGP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Szinte már közhelynek hat, ha azt mondom, hogy a hazai filmgyártás nehéz helyzetben van. Ha végignézzük akár a fővárosi, akár a vidéki mozik filmkínálatait, azt kell tapasztalnunk, hogy zömmel amerikai vagy más külföldi filmeket játszanak a filmszínházak, míg a magyar filmek csak igen kis hányadban vannak jelen. Az igaz ugyan, hogy számos magyar film a külföldi megmérettetések során szép sikerrel szerepelt, és értékes díjat hozott el; tehetséges filmszakemberekben sem vol na hiány, hiszen nekik köszönhetőek a magyar film külföldön elért sikerei. Ennek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi, főleg amerikai filmek uralkodtak el a hazai filmforgalmazásban, és ez a folyamat bénítólag hat az amúgy is sok gonddal küszködő filmgyártásunkra. Rettentően nagy szükség volna arra, hogy az Országgyűlés filmtörvényt alkosson, amely megvédené hazai filmgyártásunkat oly módon, hogy megszabná a Magyarországon forgalmazásra kerülő magyar, illetőleg külföldi filmek arányát, és ezzel tám ogatná a magyar filmgyártást. Ilyen törvény létezett már Magyarországon az 1930as években, amikor az Országgyűlés a mozgófényképek előadásában a magyar nyelv érvényesülésének biztosításáról szóló 1935. évi XIV. törvénycikket alkotta meg a magyar film véde lmében. Ez a törvény akkor a magyar filmgyártás jelentős megerősödését eredményezte, mivel megállapította, hogy az előadásra kerülő magyar nyelvű hangos mozgóképeknek milyen hányada legyen Magyarországon készült. Kérdezem tehát: mit tesz annak érdekében, h ogy a magyar filmgyártás kikerüljön a jelenleg nehéz helyzetéből? Látjae lehetőségét annak, hogy a közeljövőben a magyar filmgyártást segítő filmtörvény megalkotásra kerüljön? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nag yné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre Szabó Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nem osztom minden tekintetben képviselő asszony aggodalmát a filmg yártás nehéz helyzetét illetően. Ha csak a számokat nézzük, azt kell látnunk, hogy a nehéznek mondott időszakban is évente 1215 nagyjátékfilm készül el, a dokumentumfilmek száma pedig az 50et is meghaladja. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a film ügyébe n nem sikerült áttörést elérni a költségvetési alkufolyamat során. Ennek ellenére '97ben 900 millió forint jut a Mozgókép Alapítványnak, 25 millió a Történelmi Film Alapítványnak, és a Nemzeti Kulturális Alap mozgóképes szakkollégiuma is mintegy 100 milli ó forintot fordít filmes pályázatok támogatására. Képviselő asszonynak igaza van abban, hogy a hazai moziforgalmazást és az egyre szaporodó kereskedelmi csatornákat is elárasztották a külföldi, elsősorban amerikai filmek; ez azonban nem magyarországi saját osság, világtendencia, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem kell tennünk ellene. Egyrészt dolgozunk azon, hogy egy olyan járulékoltatási rendszert készítsünk elő, amely akár filmtörvénnyel, akár más módon elsődlegesen a külföldi kommersz filmek jegy bevételét adóztatná
