Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Mikor intézkedik végre a kormány a tíz és százmilliós tb-adósságok behajtása iránt?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3236 tényezője a magánszféra tartozásainak, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek és intézmények adósságállománya növekedésének is. A szigorodó jogszabályokat nem követte és nem követi következetesség, a több százezer adós esetében elenyésző százalékban kerül sor büntetőfeljelentésre, a személyes mulasztás és felelősség megállapítására, vagyonelkobzásra, a pénzmosások útján eltüntetet t, átalakított milliós vagyonok megkeresésére. A minden következmény nélkül csődbe ment, felszámolt vállalkozások tartozásai simán leíródnak. Ha a felszámolás, végelszámolás során jut is néhány szem morzsa, azaz sokszor alighogy százalékos arányban kifejez hető néhány forintos bevétel, ezzel még az adósság nem térült meg. Az adósság, az államkasszában keletkezett hiány pedig csak akkor fog csökkenni, esetleg megszűnni, ha az államtól az állam akarata ellenére kölcsönvett, de reálisabban fogalmazva úgy is mon dhatjuk, hogy kicsalt, ellopott forintokat a legkeményebb intézkedések útján az állam erre kijelölt szervezetei behajtják, méghozzá mindennemű érdekeltséget, kapcsolatrendszert kikapcsolva. Kérdezem államtitkár úrtól: ön szerint a bérből és fizetésből élők , a nyugdíjasok, a munkanélküliek meddig tűrhetik még az egyértelműen rajtuk lecsapódó közterhek hiányának növekedését, mely kétségtelen egyik igen jelentős inflációs tényező? Milyen intézkedések megtételével kívánja a kormány hatékonyabbá tenni a tbkintl evőségek mielőbbi térülését? Ugye, nem az adósságok leírásával és ezzel az egészségügyi és szociális ellátórendszerek további csonkításával? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Az interpelláció ra Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy örömmel nyugtázom a feltett kérdésekben tükröződő azon felismerés t, hogy a társadalombiztosítási alapok kiadási lehetőségei az egészségügyi ellátások vagy a nyugdíjak területén a járulékbevételek tényleges alakulásától függenek. Így eme felismerés alapján, gondolom, személy szerint képviselő úr sem ért egyet olyan javas latokkal, amelyek mondjuk azonnali hatállyal a járulékkulcsok 10 százalékpontos csökkentését, s az egészségügyi hozzájárulás eltörlését szorgalmazzák, hiszen ezek a lépések valóban a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások radikális szűkítését eredményeznék. Nem vitatom természetesen, hogy a járulékok radikális leszállításának lehet a bevételeket növelő hatása is, azonban ez csak igen kis részben képes ellentételezni az alacsonyabb járulékbevételekből következő kiesést, ráadásul e pozitív hatás is várhatóan h osszabb távon bontakozik ki. Mindezekért felelősen e tárgykörben csak a fontolva haladás megközelítését lehet alkalmazni. Ennek megfelelően '98ban a jelenlegi munkáltatói terhek fennmaradásával számolunk, és '992000re tervezzük a munkáltatói járulékok l egalább egyegy százalékpontos csökkentését. Egyúttal jelzem, hogy jövőre az egészségügyi és szociális ellátások reálértékének megtartása elérhető célnak ítélhető, a nyugdíjak tekintetében pedig a benyújtott nyugdíjtörvények szerint jelentősebb, az indexál ási mechanizmuson keresztül 3 százalékos, illetve ezen felül az özvegyinyugdíjjogosultság kiterjesztéséből adódó további reálértéknövekedés következhet be. Abban természetesen egyetértünk, hogy a járulékok eredményesebb behajtása mindenféle szempontból k ívánatos, és ez hozzájárulhat a munkáltatói tbterhek további mérsékléséhez is. Tisztelt Ház! Az elmúlt egy évben számos jogszabály született a társadalombiztosítási járulékok behajtásának támogatására. (15.50) A teljesség igénye nélkül a következőket szer etném a figyelmükbe ajánlani.
