Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a belügyminiszterhez - "Remélhető-e a lakónyilvántartás újbóli bevezetése?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3231 érvényesül Magyarországon. Azt is mindenképpen érdemes meggondolni, hogy az emberi jogoknak, az adatvédelemnek, általában a társadalmi kontrollnak nemcsak a normasértő, hanem a törvénytisztelő többség érdekeit is szolgá lnia kell. Jó példája ennek a témának az úgynevezett lakónyilvántartás, amelyet a rendszerváltozás táján töröltek el, és amelynek a hiányát azóta a gyakorlati életben egyre többen érzik. Mintegy négymillió ember él társasházban, szövetkezeti házban, olyan házban, amelyben több lakás van együtt és ahol égető szükség lenne arra, hogy a lakók legalább azt tudják, ki lakik a szomszédjukban, egyáltalán kiknek a mozgására lehet számolni ebben az épületben. A közbiztonság mindenképpen meg kívánná a lakónyilvántart ás helyreállítását, de ugyanezt lehet mondani arról is, hogy nagyon sok közös költséget a lakók aránya alapján fizetnek, és amennyiben nincs egy rendes lakónyilvántartás, akkor megint csak a törvénytisztelő, a normákat megtartó többségnek kell fizetni azok helyett is, akik kibújnak minden kötelezettség alól. Ezért tehát jó lenne olyan módon helyreállítani a lakónyilvántartást, hogy a közös képviselő vagy más, azzal megbízott személy naprakészen vezesse a házban életszerűen lakók névsorát. Ugyanígy kötelező tájékoztatást kapjon arról, hogy ha valaki eladta a házát, hiszen előfordul az, hogy a régi tulajdonosoknak fogalmuk sincs arról, hogy ki a tulajdonosa valamelyik lakásnak, amely a szomszédságukban van. Néhány héttel ezelőtt az adatvédelmi biztos úrnak fel vetettem ebben a Házban ezt a problémát, ő azt válaszolta, hogy hivatalosan az adatvédelmi biztos nem ellenzi ezt a gondolatot, nem foglalkozott egyáltalán a nyilvántartás kérdésével, így tehát nem lenne helyes arra hivatkozni, hogy adatvédelmi szempontok miatt nem lehet helyreállítani a lakónyilvántartást. Azt kérdezem tehát a minisztériumtól és rajta keresztül az államtitkár úrtól, hogy lehetségese a lakónyilvántartás helyreállítása, és hogyan állnak ennek az előkészületei. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Az interpellációra Világosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Bá r a rendszerváltás során valóban nagy várakozással tekintettünk a demokrácia vívmányai elé, azonban a történelmi hűség kedvéért meg kell említsem, hogy a lakónyilvántartó könyv vezetésének kötelezettsége nem a rendszerváltáskor, hanem már a nyolcvanas évek elején megszűnt. Ennek indoka az volt, hogy a lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló rendelkezéseknek sem a bérlő, sem pedig a tulajdonos vonatkozásában nem volt lakásjogi következménye, hisz nem a bejelentés tényét, hanem a tényleges otttartóz kodás tényét kellett adott esetben vizsgálnia az eljáró hatóságnak, és ezt kellett bizonyítani is. Ez a felismerés vezetett végül is oda, hogy a lakástörvény úgynevezett befogadás intézményét vezette be, aminek az volt a lényege, hogy a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem fogadhatott be senkit a lakásába. Nos, nézzük a lakástulajdoni formák oldaláról ezt a kérdést. Az önkormányzatok részéről különösen értelmezhetetlen a lakónyilvántartó könyv bevezetésének, kötelező vezetésének felvetése hiánya, his z az önkormányzatoknak a lakástörvény keretein belül rendeletben kell és kellett dönteniük a bérbeadói hozzájárulás feltételeiről, követhetővé téve ezáltal a lakásban tartózkodó személyek körét és a jogkövetkezményeket. Tudtunkkal egyébként ez kivétel nélk ül meg is valósult, tehát ezek a bérbeadói hozzájárulási feltételek kimunkálásra kerültek, és többek között arra is vonatkoznak, hogy milyen személyi kör elhelyezési kötelezettségét vállalják a bérleti jog megszűnésekor, illetve kiket engedhetnek elhelyezé si kötelezettség vállalása nélkül a lakásba a tulajdonosok, illetve bérlők. (15.30) A lakásszövetkezeteknél a tulajdonosváltozást minden esetben a lakás tulajdonosa köteles az igazgatóságnak bejelenteni, de - ahogy képviselő úr is utalt rá - itt a problémát elsősorban valóban a
