Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
3162 Szeretném hangsúlyozni: egy gazdasági tranzakció, egy eladás történt, meghatározott felté telek mellett. Hogy ez jó, vagy nem jó, ez egy bonyolult közgazdasági vizsgálatot igényelt. Ezt a vizsgálatot ön nem végezte el, ön állít valamit, amit semmivel nem támasztott alá. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nevezetes en azt, hogy ez bárkinek kárt okozott volna ebben az országban, a magyar választónak és adófizetőnek kárt okozott volna. Nem tudta ezt bizonyítani. Nincs botrány! (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismételten jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettesnek, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Budapest Bank privatiz ációja már nagyon sokszor szóba került itt a parlament nyilvánossága előtt. Kritikánkban, felvetéseinkben soha nem a Budapest Bankot kritizáltuk, nem magát azt a tényt, hogy privatizálás alá került, hanem a privatizációs szerződést. Most a Dávid Ibolya ált al itt felvetettek megerősítették, hogy rossz az a privatizációs szerződés, amelyet a magyar állam kötött. Dávid Ibolya egészen konkrétan rámutatott a legutóbbi napok vagy hetek eseményeire, melyek által nyilvánosságra került, hogy abból a bizonyos visszav ásárlási kötelezettségből, amely 8,1 milliárd tudomásom szerint, végül is most lehívásra került 2,6 milliárd. Erről itt korában a parlamentben is többször szó volt, és azt hallottuk, hogy emiatt nem kell aggódni, nem is biztos, hogy visszaadásra kerül. (9. 30) Ezzel a fő probléma pedig az, hogy ezzel árfolyamveszteség éri az államot, konkrétan kimutatható forintösszegben, hogy mi az az árfolyamveszteség, mert a privatizációs szerződésben nem volt megfelelően rögzítve az, hogy ezt is figyelembe véve kell majd alkalmazni a visszahívást. Tehát itt igenis tetten érhető az, hogy károsodott a magyar állam, és ezáltal közvetve mindazok, akik az állam pénzéből, a köz pénzéből nyilván más célra kaphattak volna összegeket. Hozzászólásom lényege: sajnálatos módon egyre inkább bebizonyosodik, hogy a Budapest Bank privatizációs szerződésében van a hiba, nem magában a privatizáció tényében. Még egyszer hangsúlyozom: nem a Budapest Bank tevékenységét bántjuk, hanem a privatizációs szerződést, és ezt most már tények alapján k ell elmondanunk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettesnek, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök ass zony. Tisztelt Ház! Évtizedek óta Magyarországon a pénzügyi rendszert, a bankvilágot jótékony köd lebegi körül. Mire gondolok? Fekete János, a Nemzeti Bank korábbi elnökhelyettese nemrég nyilatkozott az ország nyilvánossága előtt a televízióban, hogy már a bban az időszakban a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság az egypártrendszer idején csak akkor döntött, amikor az ő aláírása ott volt. Tehát Kádár János és az akkori első ember Magyarországon csak akkor mert mondani, kijelenteni valamit, ha ő bólintot t rá. Tehát gyakorlatilag a pénzügyi világ, rendszer kulcsa az ő kezében volt. Semmit nem változott a helyzet, legfeljebb nem egy ember kezében van a kulcs, hanem 39 kereskedelmi bank és a márványpalotákban lévő bankárok kezében, ugyanúgy a pénzügyi oligar chia irányítja az országot, és a gazdasági növekedés nem indult be. Teljesen rosszak ezek a banki privatizációs szerződések. A Budapest Bank ügye nagyon sokszor ki lett tárgyalva már a Ház falai között. Még egyszer elmondom: amikor az állam lemondott a nye reségről, például 1995ben, volte felhatalmazása erre a kormányzatnak? Nem volt felhatalmazása.
