Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
3149 és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár, DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási mini sztériumi államtitkár, AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, KISS PÉTER munkaügyi miniszter, DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter, DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az O rszággyűlés tavaszi ülésszakának 29. ülésnapja 1997. május 13án, kedden (8.31 óra - Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyzők: Boros László és Szili Sándor) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó reggelt kívánok! Köszöntöm képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai napi munkánkat, akár a rádió, akár a televízió nyilvánossága előtt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 29. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Szili Sándor és Boros László képviselő urak mint jegyzők lesznek segítségemr e. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Homoki János frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt részéről, "Hog yan rombolhatja tovább a kormány a közoktatást a törvények kijátszásával, a csődbe jutott cégek megtámogatásával?" címmel. Megadom a szót dr. Homoki János frakcióvezetőhelyettesnek. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az Országgyűlés az 1997. január 1jén hatályba lépett, 1996. évi LXXVII. törvénnyel szabályozta a szakképzési hozzájárulást és a szakképzés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, annak módját és mértékét. Az Országgyűlés célja a törvény megalkotásáv al az volt, hogy hozzájáruljon egy magas kvalitású, rendezett körülmények között működő, színvonalasan irányított iskolarendszer létrehozásához általános közmegelégedésre. A törvény a szakképzési hozzájárulás mértékét a bruttó bérköltség 1,5 százalékában h atározta meg. A 2. § (3) bekezdése szerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra az a kötelezett, aki szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát és szakiskolát létesít és tart fenn. Vizsgáljuk meg, hogy ezen rendelkezés alapján kormánytényező közreműködésé vel hogyan játsszák ki a törvény előírásait! Az ellehetetlenült, csődhelyzetbe került önkormányzatok örömmel veszik, hogy a nagy cégek, trösztök, rt.k megkeresik őket valami általuk üzemeltetett közoktatási intézmény, általános iskola, gimnázium, szakközé piskola és kollégium átvétele céljából. Az átvételt követő első intézkedésük, hogy leépítik az iskolát az éppen működőképesség határára, ezt követően hasznosítják, bérbeadják a helyiségeket, a kollégiumot pedig kiadják szállodának, és szabadulni akarnak a fenntartási költségektől is. A tanulókat, a tanárokat és a kiszolgáló személyzetet utcára
