Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - Az ülésnap bezárása
3140 következőket tartalmazza: "Az 1991. évi LXXIII. törvény a kor ábbi szakértői díj jogcímet a képviselő munkájának segítéséhez kitétellel váltja fel." A módosításhoz azonban nem készült indokolás, így csak a törvényhozó, illetve törvényelőkészítő tudhatja, mit ért az említett kifejezés alatt. A törvényhozó megítélésér e bízza tehát működési keretének felhasználását. Ki az a parlamenti alkalmazottakon kívül, aki vitatja, hogy a független képviselő törvényhozó? Az alkalmazottak által emlegetett Számvevőszék semmi esetre sem. Mint ahogy a mentelmi jogra sem vonatkozik a Bt k., biztos vagyok abban, hogy a képviselő költségkeretére sem vonatkozik - mint kivételes törvényre - a számviteli törvény. Ha így lenne, ennek feltétlenül benne kellene foglaltatnia az általam idézett törvényben. Megállapítható tehát, hogy a magyar parlam enti demokrácia mindaddig nem nevezhető alkotmányosnak, amíg a független képviselők jogállását, lehetőségeit a többség törvénysértő módon korlátozza és a kisebbség nem élhet választói által ráruházott jogaival. A független képviselő intézményét az alkotmán y és az idevonatkozó törvények módosításával a többség megszüntetheti; de mindaddig, amíg ez bekövetkezik, a független képviselők minden jogát biztosítani kell, mert addig az Országgyűlés törvénysértő és alkotmányellenes gyakorlatot folytat. De sajnos így van ez már néhány év óta. Megállapításomat egy példával szeretném illusztrálni. Április 28án napirend után felszólaltam az átvilágítási törvény alapján kiadott, a képviselő ártatlanságát bizonyító határozatok nyilvánossága ügyében. Felszólalá somban kértem a parlament vezetését, tegyenek intézkedéseket arra, hogy az átvilágító bizottságok nyilatkozatai alapján ne kelljen a képviselőnek titokban tartani a saját személyére vonatkozó határozatot. Azt is kilátásba helyeztem, hogy amennyiben ez nem történik meg, önálló határozati indítványt fogok benyújtani e kérdés rendezésére. Az indítványt be is nyújtottam. Tettem ezt azért, mert felháborítónak tartom, hogy mi, akik tiszta lappal rendelkezünk, fedezzük az elmúlt rendszer besúgóit és ezek felbujtói t, valamint fedezzük a forradalmárok ellen drasztikusan fellépő karhatalmistákat. Legnagyobb megdöbbenésemre indítványommal kapcsolatban levelet kaptam dr. Gál Zoltán elnök úrtól, melyben visszautasította indítványomat. Úgy gondolom, hogy az adott esetben valóban mérlegelhető, amit leírt, de mint kiderült, a Házszabály 97. § (4) bekezdésében leírtak ellenére, melyre hivatkozott az elnök úr, tévesen tájékoztatott, mert ott az 1994. évi XXIII. törvény és az 1995. évi LXV. törvény módosítására hívott fel a hat ározati indítvány helyett, míg a valóság az, hogy maga a titokgazda dr. Incze Béla, az átvilágítók soros elnöke, az alábbiakat mondta szó szerint a Kossuth Rádió 16 óra című műsorában: "A parlamenti képviselőnek joga van arra a személyes önrendelkezési jog ánál fogva, hogy az adatait nyilvánosságra hozza." Véleményem szerint ezt az indokolást kellett volna tartalmaznia a visszautasító levélnek, amit megköszöntem volna, és természetes, hogy elálltam volna az indítványtól. Most csak azt nem tudom eldönteni, ho gy szándékosan vagy véletlenül tájékoztattak félre, mert fel sem merem tételezni a parlament jogi apparátusáról, hogy ekkorát tévedjen egy ilyen fontos ügyben. (20.30) Az ügyben továbbra is az a véleményem a jog alapján állva, hogy a vétlen képviselőknek n yilvánosságra kell hozni az átvilágítási határozataikat, mert ezzel tartoznak választóiknak. Bízom abban, hogy az esti órákban engedélyezett, halkan szóló kisebbségi véleményem eléri a célját, és független képviselői munkámat az alkotmánynak és a törvények nek megfelelő módon folytathatom. Köszönöm figyelmüket. Az ülésnap bezárása
