Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3130 képviselőtársam feltételhez kötné a képviselőnek a mandátum lemondásával kapcsolatos nyilatkozatát, ahhoz a feltételhez, hogy ha később megállapítja a parlament az összeférhetetlenséget, akkor lépjen életbe az ő lemo ndó nyilatkozata. Sajnos lemondó nyilatkozatot feltételhez kötni nem lehet, tehát ez általános jogelvekbe ütközne, ezért ezt a módosító indítványt nem tudom támogatni. A 22. pontban szereplő módosító indítvány kapcsán kiesne az a lehetőség, hogy a képvisel őt előbb felszólítsák az összeférhetetlen helyzet megszüntetésére, - mégpedig szigorú, 5 napos határidő szabásával , és csak utána, ha ő nem mond le vagy nem szünteti meg az összeférhetetlen helyzetet, kerülne sor tulajdonképpen az összeférhetetlenség kim ondására. Itt van némi zavar, megmondom őszintén, az alkotmánynak abból a rendelkezéséből, hogy az összeférhetetlenség megállapításával, pontosabban kimondásával - ezt a kifejezést használja az alkotmány - eleve megszűnik a képviselőnek a mandátuma, azonba n nagyon sokszor előfordul olyan helyzet: a képviselő nem tud arról, hogy összeférhetetlen helyzetbe került valami miatt, valamilyen akár szabálymódosítás, pozíciók változása vagy egyebek következtében, és ebben az esetben indokolt számára megadni azt a le hetőséget, hogy felszólítás után, nagyon rövid időn belül, ezt az összeférhetetlen helyzetet szüntesse meg. Ezt a szabályt nem indokolt tehát törölni, legfeljebb simítani vagy a későbbiek során még egy kicsit finomítani érdemes, de törölni nem, ezért a 22. pontban szereplő módosító javaslatot nem támogatom. Ugyancsak nem tudom támogatni a 23. pontban előterjesztett módosító javaslatot sem, amelyről Géczi József Alajos képviselőtársam részletesen szólt, és indokolta, hogy őszerinte miért nincs szükség azokra a speciális szabályokra, amelyek az összeférhetetlenség általános szabályaihoz képest különös szabályokat állapítanak meg a vagyon, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozat kapcsán. Én pont fordítva látom, mint ő: úgy vélem, hogy ezek a vagyon, a jöve delmi és az érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok éppen azért indokolnak és igényelnek speciális szabályokat, mert ezek nem vezetnek a mandátum megszűnéséhez, míg az általános összeférhetetlenségi eljárási szabályok az össz eférhetetlenség megszűnéséhez is vezethetnek. Itt egy speciális jogintézményről, az átláthatóságról, nem a klasszikus összeférhetetlenségről van szó, és ez a felszólítást, a kiigazítást lehetővé tevő, ezekhez határidőt szabó speciális szabályokat igényel. Úgyhogy ebben az ügyben, úgy látszik, kétféleképpen ítéljük meg képviselőtársammal ezeknek az eljárási szabályoknak a szükségességét - én a magam részéről szükségesnek tartom ezeket. Végül a 27. pontban szerepel Tokaji Ferenc képviselőtársam módosító indít ványa, amelynek az a lényege, hogy a képviselő bevallásának a jövedelmi viszonyokra, az érdekeltségi viszonyokra vonatkozó és a különböző társadalmi szervezetekhez, politikai szervezetekhez kötődő viszonyokról szóló részét ne hozzák nyilvánosságra, vagyis hogy ez legyen zárt. Én azt gondolom, hogy pont ennek a jogintézménynek - mármint a vagyon, a jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozat megtételének - a lényegét szüntetné meg, ha ez, ennek egy kivonata, illetve a jövedelem esetében egy szintén elnagyoltabb, de pontos, tehát összegszerűen is megjelölt jövedelmi nyilatkozat nem kerülne nyilvánosságra. Azt gondolom, hogy ha ez nem kerülne nyilvánosságra, akkor még nagyobb lenne a veszélye annak, amiről Géczi József Alajos képviselőtársam is szólt, hogy érződik e gyfajta csalódottság a sajtóban, illetve a társadalomban, mert kiderült: a képviselők messze túlnyomó többsége az átlagosnál talán valamivel jobb jövedelmi viszonyokkal bír, de semmi esetre sem tartozik a legvagyonosabbak vagy például a jövedelmi viszonyai t tekintve az úgynevezett felső 10 százalékhoz tartozó személyek körébe. Túlzott volt a várakozás, azt gondolom, ezzel a nyilvánossággal kapcsolatban, mármint a vagyon, a jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozat nyilvánosságával kapcsolatban, és meg kell hog y állapítsam azt is: a sajtó ebben az esetben például felkorbácsolt, indokolatlanul korbácsolt fel érzelmeket, várakozásokat, és túláltalánosított. Biztos, hogy vannak, találhatók a képviselők között olyanok, akiknek a vagyona, jövedelme az átlagostól elté r - ha ennek magyarázata van, akkor semmiféle egyéb jogi elszámolással nem tartozik a képviselő. Azt is mondhatnám: a képviselőnek szabad gazdagnak lennie, lehetnek jövedelmei, lehet vállalkozása, csak
