Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
3117 Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy figyelemmel hallgattam az ön meglehetősen ellentmondásos eszmefuttatását, és ezek között döbbenten tapasztaltam, hogy igaz, hogy ellenzéki szerepet lát el, de a közel 15 perces felszólalás szinte csak tagadásra épül. Rendben van, ezt még elfogadjuk. De azt aligha lehet öntől elfogadni, életkora és tapasztalata alapján, hogy ön, köv etkezőt idézem öntől: a Horthykorszakban - azt mondta tehát, hogy a Horthykorszakban - nem voltak ennyire kiszolgáltatottak a dolgozók, mint ma. Hát én szeretném szíves figyelmébe ajánlani a ma még élők emlékezetét. Szeretném figyelmébe ajánlani a Bethle nPeyerpaktumot, ami híres és hírhedt, olvassa el; valamint hogyha lesz egyszer annyi ideje, egy fél napot szánjon az Országgyűlési Könyvtárban arra rá, hogy a Horthykorszak hogyan, mi módon szabályozta a munka feltételeit, esetleg másolja ki, és olvassa el figyelemmel: döbbenten fog nézni. Az ellentmondás tovább fokozódik, mikor azt állítja, a mi munkatörvényünk továbbra is a szocializmusban lévő elveket veszi figyelembe. Ha elfogadjuk ezt az állítását öntől, akkor tessé k mondani, hogy lehet a kettőt összehasonlítani a Horthykorszakkal?! És ha még tovább megyek, ön azt mondja, hogy a jogharmonizációra hivatkozással EUtörvényekhez próbálunk csatlakozni, és ugyanakkor megint csak visszautal erre a Horthyra - ez olyan háro m ellentmondás, amit nem lehet igazán feloldani. Ezért az ön hozzászólását nemcsak ellentmondásosnak tartom, hanem a három tétel összehasonlítása után bizonyos kitételeit kifejezetten szerencsétlennek, és visszautasítom őket. Köszönöm. (Taps a bal oldalon. ) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kétperces reagálásra jelentkezette Géczi József képviselő úr és Nemes Miklós képviselő úr. (Nemes Miklós jelzi, hogy nem két percre.) Nem két perc. Köszönöm szépen. Megadom a szót kétperces reagálásra Géczi József Alajos képviselő úrnak. (18.40) DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Először kezdtem örvendezni, hogy szociáldemokrata elemeket találok a Kisgazdapárt nézeteiben, de azt án rájöttem - és ne haragudjon érte Sándorffy képviselőtársam, mert egy korban éltünk , hogy ezek bizony tipikusan posztkommunista nézetek. Egy kis hiba van ezzel a szocializmusba való áru, munkaerőpiaci problémával. Először is nem volt szocializmus, má sodszor pedig munkaerőpiac torzítva létezett az államszocializmusban is, és igaz, hogy ezt nem ismerték el annak idején egyes akkori, ortodox közgazdászok, ettől függetlenül ez még létezett, mint ahogy ma is létezik. És ami nagyon furcsa, hogy ön azt javas olja - nem is egészen értem, mert gondolom, párthatározatot már nem javasol , hogy kormány deklarálja, hogy most már a munkaerő áruvá vált? Én nem hiszem, hogy ezt áruvá kellene nyilvánítani, áru az magától. A munkaerőpiacnak a munkaadók és a munkavállaló k a főszereplői, a kormány ebben egy harmadlagos szerepet tölt be, még akkor is, ha - igaza van - ebben lehet aktív szerepe is, de az állami tulajdon miatt nálunk ez egy kicsit még bonyolultabb. A helyzet az, hogy a kommunizmus bukása után a ránk köszöntő kapitalizmus leértékelte a magyar munkaerő árát, ez teljesen igaz, ebben azonban semmiféle szerepe nem volt sem az Antallkormánynak, sem a rá következő Hornkormánynak, és azt hiszem, hogy még a '98 utáni kormány sem tud ebben túlságosan aktív lenni. Enne k a leértékelésnek egyébként két oka van: az egyik az, hogy az a termelés, ami itt folyt ezzel a technikával, ez a világpiacon kisebb értéket kap. A másik pedig az egyenlőtlen csere, hiszen a tőkés centrum belső perifériáján, itt a munkaerő tudatos leszorí tása is folyik, másrészt azért nem egészen nullára, mert egyértelmű, hogyha valaki megnézi a statisztikát, Lengyelországnál, Csehországnál és Magyarországnál egy kiegyenlítődés van a
