Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3091 Emlékezzünk rá, hogy egyszer már sikerült a privatizátorok falánkságától megmenteni a Magyar Televízió és a Magyar Rádió roppant gazdag archívumait. Figye lmet érdemelne az ORTT ötlete is egy nemzeti audiovizuális központ létesítésére. Csak valahogy kerüljünk el egy önös, anyagi érdekből vezérelt, lázas gyorsasággal végrehajtott és jelentős kulturális értéket veszélyeztető privatizációt! Elrettentő példaként jó lenne visszagondolni a magyar könyvkiadás meggondolatlan privatizációjára és annak visszatérően, szinte naponként jelentkező súlyos következményeire. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Pokorni Zoltán frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Amit Isépy Tamás előbbi napirend előtti hozzászólásában felvetett, egy eleven probléma, és nemcsak önmagában áll. A privatizációs törvény vitája so rán úgy döntött ez a Ház, hogy vannak nemzeti stratégiai vállalatok, és joggal mondhatjuk Isépy Tamás hozzászólásához kapcsolódva, vannak a nemzet élete szempontjából stratégiai területek. Bizonyosan ilyen a kulturális terület, és bizonyosan ilyen a nagy k ulturális intézmények privatizációja. Éppen ezért fontos az, hogy a kormány hallgassa meg a parlament szakbizottságainak határozott kérését. Ugyanis az oktatási bizottság ezelőtt két héttel úgy döntött, hogy javasolja a kormány számára, hogy a privatizáció s törvényben szereplő kitétel alapján - mely szerint a kormány dönt ezeknek a stratégiai területeknek a privatizációjáról, viszont döntését a végrehajtás előtt jóváhagyásra a Ház, az Országgyűlés elé terjeszti - éljen ezzel a lehetőséggel a kormány. Az okt atási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság ezt határozottan megfogalmazta. Fontosnak tartjuk ezt azért, mert nemcsak a filmvagyon sorsáról van szó, hanem a Nemzeti Tankönyvkiadó sorsáról is, hiszen az ÁPV Rt. által előkészített anyag szerint e hónapban, májusban kíván dönteni a kormány ennek a stratégiai vállalatnak a privatizálásáról anélkül, hogy érdemben tanulmányozhattuk volna a kulturális intézmények privatizációját, anélkül, hogy lezárult volna az Állami Számvevőszéknek az ezen a területen folyó vi zsgálata, és anélkül, hogy a szakbizottságok tanulmányozhatták volna azt a kulcskérdést, hogy hogyan alakul a jövőben a hazai tankönyv- és tudományos kiadás. Illő legalább utólag figyelni arra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét .) , ami hibás volt; ilyen történetnek tekintjük mi az Akadémiai Kiadó privatizációját. El kell kerülnünk ezt a hibát (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismételten jelzi az időkeret leteltét.) a következőkben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsor aiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Molnár Péter frakcióvezetőhelyettes úrnak, SZDSZ. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném kifejezni örömömet amiatt, hogy Isépy Tamás frakcióvezető úr az ellenzék részéről egyetér t azzal, amit a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a parlament kulturális bizottságában körülbelül két hónapja felvetettem. Nevezetesen azzal, hogy a filmjogok olyan közkincset képeznek azon filmek tekintetében, amelyek 1948tól a rendszerváltás körüli időszakig készültek, hogy ezeknek a filmjogoknak a hasznosítása jobban megoldható lenne privatizáció nélkül ezeknek a jogoknak a köztulajdonban tartásával. Így lenne leginkább biztosítható az, hogy mindenki hozzáférhessen ezekhez a filmekhez, és a legkülön bözőbb hordozóeszközökön legkülönbözőbb terjesztési technikákkal ezek a filmek a közönséghez eljussanak. (16.20) Úgyhogy örülök, hogy az után, hogy a kulturális bizottságban erről többször beszéltünk - és a kulturális bizottság azóta is, más kulturális pri vatizációs ügyekkel együtt figyelemmel kíséri ennek a