Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
3086 DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lassan kezd szokássá válni a parlamentben, hogy ha egy ellenzéki szónok saját álláspontjának belső ellentmondásosságát szeretné leplezni, akkor megdöbbenésé nek ad kifejezést. (Dr. Dávid Ibolya: Többek között a Toller... - Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: A kormánypártok!) A minap a Fidesz frakcióvezetőhelyettese tette ezt, most pedig Balsai képviselő úr mondta azt, hogy meg van döbbenve, de nem t udjuk, hogy min van megdöbbenve. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Erről van szó!) Azon, hogy az MDF nem szavazta meg az alkotmány koncepcióját? Ezen mi már nem vagyunk megdöbbenve, hiszen ezt régóta tudjuk. Azon viszont csodálkozunk, hogy egy v olt igazságügyminiszter ilyen mereven ellenáll az igazságszolgáltatás reformjának. A közvélemény részéről nagyon egyértelmű az a kívánság, hogy szeretnének egy hatékonyabb, egy olcsóbb, egy jobban működő igazságszolgáltatást. Ez a reform ezeket a célkitűz éseket szolgálja. Mi ennek jegyében vállaltuk ennek az alkotmánymódosításnak is az ódiumát, mert tudjuk, hogy Magyarországnak, a magyar igazságszolgáltatásnak erre szüksége van. Van még egy, továbbmenő célja is ennek a reformnak: az igazságszolgáltatás füg getlenségének megerősítése és megszilárdítása. Csak nem ez zavarja az MDF volt igazságügyminiszterét, aki korábban több alkalommal, úgy tűnt, nem veszi minden tekintetben figyelembe az igazságszolgáltatás, illetve a bírói kar függetlenségét? Mindezek pers ze csak találgatások, tisztelt Ház. A dolog lényege az, hogy erre a reformra szükség van, ennek a reformnak a szükségességét korábban Balsai István is elismerte, hiszen nem is '93, hanem '91 óta folynak ezek az előkészületi munkák; a leghelyesebb az lenne, ha konstruktív szellemben ma újra meg tudnánk találni az egyetértést a parlamenti pártok között, hiszen a cél csakis egy, és minden józan erő között közös lehet: a modern, hatékony igazságszolgáltatás megteremtése. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó párto k padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szekeres Imre frakcióvezető úr, MSZP. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerin t Budapesten 53 ezer 70 éven felüli, egyedülálló nyugdíjas él. Ha ehhez hozzáadjuk az egyedülálló házaspárokat is a 70 év felettiek körében, ez a szám 136 ezerre nő. Az ország többi városában még 244 ezren élnek hasonlóan, vagyis országosan közel 400 ezer olyan idős nyugdíjas él, akinek önálló lakása van. Közülük sokat természetesen támogatnak a gyermekei, vagy támogatás nélkül is elfogadható helyzetben vannak. Őket leszámítva - és ezt a társadalomstatisztikai adatok mutatják - körülbelül 160 ezer olyan 70 éven felüli nyugdíjas él, aki feltehetően szívesen eladná a lakását lakottan, a haszonélvezeti jog megtartása mellett. Ma még nem adja el, mert fél a vevőtől, attól, hogy az különféle módokon megpróbálja minél előbb megszerezni a lakását. Ha ehhez hozzátes szük, hogy jórészt ugyanennek a nyugdíjas rétegnek a lakásfenntartás mellett a karbantartás, a felújítás is gondot okoz, akkor úgy gondolom, ez elegendő indok arra, hogy a megoldásra javaslatot tegyünk. A szocialista képviselőcsoport javasolja, hogy az O rszággyűlés és a kormány együttesen dolgozzon ki olyan megoldást, amely javít ezeknek a nyugdíjasoknak az életkörülményein. Ez a szocialista képviselők szerint úgy lehetséges, ha ez a nyugdíjas szabad választásán, olyan jogi és kormányzati garanciákon alap ul, amely a lakástulajdonos számára élete végéig biztosítja a haszonélvezeti jogot. Ez azonban még csak a szükséges, de nem elégséges feltétel. Biztosítani kell azt is, hogy a nyugdíjas anyagilag is jól járjon, vagyis vállalják helyette a lakás karbantartá si
