Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP):
2987 indokolt most azokat a változásokat tárgyalni, amelyekről a kormány úgy döntött, hogy feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi sza bályozáshoz képest jobbá tegyék ezt a szabályozást. Elsőként azt szeretném mondani, hogy szerencsére ez a mostani módosítás még mindig nem egy koncepcionális, átfogó módosítás, habár 1994ben ígéretként kaptuk az új kormánytól, hogy rövidesen el fog készül ni a munka törvénykönyvének új, átfogó, koncepcionális szabályozása, módosítása. Azóta módosítgatások történtek; s hogy ennek mi a hátránya, arról majd akkor szeretnék szólni, amikor a mostani törvényjavaslatban meglévő hibákról fogok szót ejteni. Talán ha a ciklusból hátralevő időszakot nézzük, akkor azt megállapíthatjuk, hogy egy, legfeljebb két módosítással kell még számolnunk majd a munka törvénykönyvét illetően. Reméljük, hogy ez a változtatás is ki fogja azért majd bírni azt, hogy alapvetően nem fog f elborulni egy szerkezet, egy gondolat, egy vonalvezetés egy törvényen belül. A mostani javaslatnak tulajdonképpen már a címe az, ami a kézhezvétel után problémát jelent, ugyanis csak arról szól, hogy a munka törvénykönyvéről szóló '92. évi XXII. törvényt m ódosítja. S ha valaki megnézi, belül egészen más, mert egyrészt módosítja a foglalkoztatási törvényt, azonkívül módosítja a közalkalmazottakat érintően a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, valamint a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló '96. évi törvényt. Korrektebb lenne az, ha már a javaslat a címében utalna arra, hogy aki kézbe veszi, az számoljon azzal, hogy itt nemcsak egy törvényt kell majd a későbbiekben átnézni ahhoz, hogy az új szöveget össze lehessen állítani, ha nem többet is. A javaslat előterjesztésekor a miniszteri expozéból megtudhattuk azt, hogy a mostani módosítás az Érdekegyeztető Tanács partnereinek egyetértésével került be a Ház elé. Ez egy másik nagyon régóta húzódó kísérő jelensége a törvényjavaslatok b enyújtásának, hogy a munka világának partnerei, az Érdekegyeztető Tanács tagjai mikor és hogyan juttathatják kifejezésre álláspontjukat az egyes törvényjavaslattervezetekkel kapcsolatban, és utána ennek milyen továbbélési csatornái vannak. A javaslattal k apcsolatban nekem egészen másról van tudomásom. Én úgy tudom, a javaslat egyes részeivel egyetért az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala, más részeivel pedig egyetért a munkaadói oldal. S azt sem nehéz kitalálni, hogy melyek ezek a javaslatok, mert nyilvánvaló, hogy a munkavállalókat érintő szigorításokkal a munkaadók értenek egyet, és a munkaadók részére adott újabb megkötésekkel pedig a munkavállalói oldal fog egyetérteni. (11.00) Ennek ellenére én úgy érzem, hogy ez nem az é rdekegyeztetés klasszikus formája, amikor a partnereket egymással szemben igyekszünk megnyerni, és megkérdezzük tőle, hogy egyetérte azzal, ami a másik partnert sújtja. Sokkal jobban örültünk volna annak, ha ez a módosítás mindkét fél egyetértését tartalm azza, és ez az egyetértés a javaslat egészére vonatkozik. Hogy mennyire szükséges az EUhoz való csatlakozás feltételeinek megfelelni egyegy ilyen módosító javaslatnál, illetve mennyire szükséges elmondani azt, hogy eurokonform legyen valamennyi jogszabál yunk, én úgy érzem, hogy itt egy kicsit talán a ló másik oldalán foglalunk helyet. Ugyanis nagyon gyakran másodlagos szempont, hogy mi az igazi magyar jogrendszerben meglévő elvárás, illetve a mi magyar jogrendszerünknek megfelelő szabályozás, hanem ha val amikor valamire nincs olyan frappáns indoklás, akkor azt mondjuk, ez szükséges ahhoz, hogy megfeleljünk az EUcsatlakozás feltételeinek. Azt hiszem, hogy másodlagos kérdés - és a szakemberek véleménye is megoszlik e tekintetben , hogy egy olyan intézmény, mint például a csoportos létszámleépítésnek az intézménye hol és melyik törvényben foglaljon helyet. Álláspontom szerint a leglényegesebb az, hogy legyen rá törvényi szabályozás, a másik pedig az, hogy bizonyos esetekben itt még el lehetne képzelni olyan utalásokat is, ami a munka törvénykönyve és a foglalkoztatási törvény között meglenne, és a gyakorlatban ennek a végrehajtása semmi problémát nem jelenthetne. Hogy ez a javaslat most a foglalkoztatási
