Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
299 Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr szavai és a Hegyi Gyula által elmondottak késztetnek arra, hogy immár sokadszor megszólaljak ma este. Miniszter úr arra kért bennünket, hogy javaslatainkkal segítsük a törv ény megvalósulását. Hegyi Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a XX. században számos olyan megőrzésre méltó emlék van, amely századunk jellegét fogja megmutatni a későbbi koroknak; és igazi budapesti patriótaként fel is sorolta azokat a budapesti épület eket. Én vidéki ember vagyok, hadd soroljak fel legalább két olyan dolgot, amit a vidéki Magyarországról meg kellene menteni. Mindannyian tudják azt, hogy a vasút átszervezésével és átépítésével, a vasúti közlekedés felgyorsulásával halálra vannak ítélve a vasúti őrházak. Egy részüket már szétverték, már nincsenek meg, mégis jó lenne, ha ezekből valamit megmentenénk az utókor számára, hogy tudják azt, hogy a XIX. vagy a XX. században milyen volt egy vasúti őrház. A másik, amit oktatásügyi emberként mondanom kell: már az elmúlt időszakban is halálra voltak ítélve a tanyasi iskolák. Klebelsberg százszámra építtette Magyarországon a tanyasi iskolákat, ezek ma már tulajdonképpen ebek harmincadján vannak. Nagyon helyes és nagyon fontos lenne, ha legalább néhányat ezekből is megőriznénk, hogy az utókor tudja azt, hogy mi épült a két háború közötti Magyarországon vagy az I. világháború előtti Magyarországon, és hol tanultak a falusi, a vidéki, a tanyasi kisdiákok. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására későbbi ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon nap irend utáni felszólalásra jelentkezett Szabó Lajos Mátyás képviselőtársunk, Magyar Szocialista Párt, "A magyarlengyel kulturális kapcsolatok a Polonia Express 1997es rendezvénysorozata tükrében". Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS ( MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Köszönöm a szót, amire azért kértem lehetőséget, mert egy sajátos rendezvénysorozat zajlik immáron lassan egy hónapja. Január 20án volt itt két köztársasági elnök is a Műcsarnokban: Kwaśniewski úr és Göncz Ár pád köztársasági elnök urunk, akik ünnepélyesen megnyitották ezt a sorozatot. Ha az ember kezébe veszi a sorozatról készült meglehetősen vastag programfüzetet, akkor elgondolkodik - éppen február 10én - azon, hogy ebben a most már csak kis ideig tartó XX. században soksok rossz érte hazánkat, de azt hiszem, volt ebben a XX. században egy minden próbát kiállt vonulata a magyar történelemnek: ez pedig a magyarlengyel kapcsolatok egésze. Azt hiszem, hogy ezen a napon nem ünneprontás megemlíteni ezt a mozzan atot is, mert ahogy 198990ben egy egészen új éra vette kezdetét, egy pillanatra az ember azt hihette, hogy a kommunizmus összeomlása után mintha olyannyira magunkba kellett volna fordulnunk, hogy a XX. század egy ilyen szép hagyományokat felmutató nemzet ek közötti történelmi kapcsolata is mintha - nekem fájdalmamra - háttérbe szorult volna. Úgy tűnik, hogy a '90es évek második felében, ahogy saját bajainkon egyre inkább - még mindig meglehetősen nagy bajainkon , de kezdünk reményeink szerint úrrá lenni, a kapcsolatok egy más
