Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2909 privatizációk is értek meg ennyi hányattatást, sőt még ennél többet is, mint az Antenna Hungária. De azt gondolom, a médiatörvény elfogadása után teljesen más fényben merül fel mindaz, ami az Antenna Hungária háza táján van. S az is furcsa, hogy pont akkortájt jön rá a Pénzügyminisztérium... - egyébként az országos kereskedelmi televíziók és rádiók műsorszolgáltatási díja áfaköteles , amikor éppen tárgyalást kezd az ORTTvel és a már működő k özszolgálati műsorszolgáltatókkal az '97es költségvetési törvény irányszámairól, amely költségvetési törvényben - és egyébként zárójelben jegyzem meg, csodálkozom, hogy mind ez idáig nem merült fel , a médiatörvénnyel ellentétesen, nem érvényesül az a no rmatív finanszírozás, amely egyébként legfontosabb eleme és legfontosabb garanciája lehetne vagy kellene hogy legyen a médiatörvénynek a közszolgálati televízió és rádió függetlenségének garantálása érdekében. Ne felejtsük azt el, ha már itt önkorlátozásró l, előző kormányra mutogatásról volt szó, ma az a helyzet, hogy az első teljes éves költségvetés, amelyet már a médiatörvény elfogadása után kellett meghatározni a magyar parlamentnek, ez a költségvetés úgy lett elfogadva, kizárólag kormánypárti képviselők szavazatai által, hogy a közszolgálati televízió és rádió működése szempontjából legalapvetőbb finanszírozási garancia nem érvényesül, figyelmen kívül lett hagyva, nem folyósítja a magyar költségvetés a műsorsugárzási díjakkal kapcsolatos költségeit a Mag yar Televíziónak és a Magyar Rádiónak, hanem a médiatörvénytől függetlenül, azzal ellentétesen mintegy beleszámítja a korábbi adósságait. Ahogy szokták ezt mondani, szerintem egyébként eléggé furcsán, kezelni kell persze ezt az adósságot, megértem, rendezn i kell, megfelelő megoldást kell találni. Az adósság kezelésében természetesen lehet, hogy terheket kell vállalniuk az intézményeknek maguknak is. De mindez nem mehet a Magyar Televízió és a Magyar Rádió esetében az elfogadott médiatörvényben szabályozott garanciák rovására. Így tehát azt gondolom, talán túlzás úgy értékelni, hogy az ORTT kizárólag a kormányra mutat. Az sem lenne igaz állítás, hogy ha az ORTT háza táján nem sepregetne elsősorban maga az ORTT, s nem keresné az ORTT által elkövetett mulasztás okat, hibákat, a késedelemhez vezető, az ORTT működésében fellelhető okokat is a parlament, amikor ezt a jelentést tárgyalja. De azért nagyon fontos arról beszélni, hogy bizony az ORTTn kívül mely szervek, parlament vagy kormány mely intézkedései vagy épp en mulasztásai vezettek oda, hogy a törvény végrehajtásának katasztrofális jellege következtében szerintem továbbra is a magyar médiaszféra válságos állapotban van. (19.10) Azt gondolom, hogy sajnos sajátos alaphangot ad ennek a mai tárgyalásnak az, hogy é ppen a hét végén látott napvilágot a mai parlamenti vitában is oly sokat emlegetett Freedom Housejelentés, amely azt mondja, hogy Magyarországon a sajtó részben szabad csak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy talán az 1998as kormányváltást követően, a kormányváltást követő fél év elteltével elmúlik az az időszak, amikor Magyarországon parlamenten belül és parlamenten kívül az ellenzék és a kormánypárt kizárólag úgy viszonyul egymáshoz, hogy az előző időszakra mutogat. De ha már itt ebben a mai vitában felmerült az a kérdés, hogy itt mi volt '90 és '94 között a magyar sajtószabadság történetében, és mi történt 1994 után, amikor a magyar sajtószabadság új hajnala, aurórája bekövetkezett, milyen fantasztikus időszakot éltünk meg, akkor azért ér demes néhány dolgot megjegyezni. Én a magam részéről nagyon örülök, hogy nem a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökének kulturális bizottsági meghallgatásán lehet a magyar média helyzetéről beszélni, hanem a magyar parlament plenáris ülésén, az elfogad ott médiatörvény által létrehozott közjogi médiatestület jelentésének a vitája kapcsán. Ez egy nagyon fontos dolog! 1990 és '94 között a Fidesz ellenzékben volt; elég sokszor elég határozottan fejtette ki az előző kormány médiapolitikájával kapcsolatos kri tikai véleményét. Ezen, úgy ítéljük meg, utólag semmi okunk sincs módosítani - ugyanakkor azért néhány dolgot hadd jegyezzek meg. Egyrészt 1990 és '94 között Magyarországot a Freedom House mindvégig a teljesen szabad sajtóval rendelkező országok sorában ta rtotta számon. 1995 volt az első esztendő, amikor Magyarország kiszorult ebből az - idézőjelben mondom - "elit" társaságból, ahová