Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
2856 Nem vitatom, hogy a kormány külpolitikájában ugyanúgy, mint egyéb munkájá ban szorgos munka folyik, de ez nem érdek, hanem kötelesség. Viszont a kormánynak külpolitikailag nagyon kevés olyan eredménye van, amely nem '56nak a következménye, hanem a saját maga munkájának gyümölcse. Ugyancsak szóvá kell tennem, hogy úgy az Európai Uniónál, mint a NATOtagságnál felmerül a kérdés, és hallottuk többször külügyi vonalon, hogy végre Európa felé megyünk. Nagyon szeretném, ha ez a vaskos tájékozatlanság többet nem hangzana el. Nem lehet ilyet mondani Magyarországon, amikor mi Szent Istvá n megkoronázásával szuverén ország lettünk és Európa szerves része! Nem a mi hibánk, hogy a párizsi békeszerződéssel a nagyhatalmak odadobtak bennünket a Szovjetunió karmai közé, nem kellett volna, és ugyancsak nem a mi hibánk, hogy amikor 1956ban a szaba dságért felkelt a magyar nép, akkor cserben hagytak bennünket vagy pedig elárultak! Mi Európához tartoztunk és tartozunk! Szeretném, ha ezt a fogalmat a külügyben soha többet nem hallanánk, és az ifjúságot is arra tanítanánk, hogy igenis, politikai vasfügg önnyel 40 évig elzártak bennünket, de lényegében Európának voltunk szerves részei. Az elektronikus hírszolgálatról is szeretnék szólni, de miután kissé hosszúra nyúlt a felszólalásom, ezt jövő hétre halasztottam egy külön napirend utáni felszólalásban. Mos t csak annyit mondanék, hogy a hírszolgálat megállapításom szerint - ezt 1966ban mondtam először Stockholmban - egy nagyhatalom lett, amely fegyverek, hadsereg és rendőrök nélkül megszállta otthonainkat és óriási befolyással lehet az életünkre. Ha ezt tis ztességesen és tárgyilagosan végzik, eléggé meg nem dicsérhető ténykedés. Ha az igazság elhallgatásával és félrevezetésekkel, akkor szellemi bűnözés. De erről majd bővebben! Összegezve: hazánkban a szegénység, a szociális helyzet olyan katasztrofális és ol yan feszültségekhez vezethet, hogy úgy érzem, a kormány figyelmét fel kell erre hívni, de szabadjon még egy nagyobb jelenségre is, ami ezzel összefügg. Nem elég, de szükséges a gazdasági fejlődés a szegények megsegítésére, de kell még egy, éspedig az, hogy közéletünk újjászülessen. Ne csak a gazdasági és szellemi élet, de valóban a közéletben olyan szereplők legyenek és olyan vezetők legyenek, akik a fiatalságnak példát adnak! Többször elmondottam, hogy 1989ben a Bachkorszak véget ért, de nem volt Deák Fe rencünk. (Sic!) Most sincs, azonban nemes és tehetséges népünkből bizonyára hamarosan kinőnek a fiatalokból vagy a középkorúakból olyanok, akik méltók lesznek a nagyjainkhoz. Ez elengedhetetlen! Elengedhetetlen ahhoz, hogy a közéletünkben a magyar parlamen t és az önkormányzat munkájában mindenki, aki közéletben van, méltó legyen ahhoz a bizalomhoz, amit a magyar nép a szavazásával ráruház. Engedtessék meg nekem, hogy elmondjam - és ezzel befejezem felszólalásomat - a közélet tízparancsolatát. Itt lehet, hog y ismétlem egypár dologban, amit már elmondottam a kereszténydemokráciáról, ezt nem azért ismétlem meg, hogy akikre ez vonatkozna és a közéletben van, kereszténydemokraták legyenek - bár sokan lennének! , hanem csak abban a vonatkozásban, hogy úgy érzem, szükséges volna, hogy ezek a tulajdonságok minden politikusnak a sajátjai legyenek. 1. Nemzethű legyen és segítse az ezeréves kereszténységünk értékeinek érvényesülését. Minden erejével a nép javáért dolgozzon, és sohasem a saját érdekéért. (15.00) 2. Tisz telje az ember személyi méltóságát, segítse, hogy mindenki szabadon és félelemmentesen gyakorolja emberi és nemzeti kisebbségi jogait. Az ifjúságnak tanítsa meg, segítsen ebben, hogy már fiatal korában megtudja, hogy igenis másokkal szemben a keresztény fe lebaráti szeretet szellemében kell cselekednie. Itt jegyzem meg, a második szakasznál, hogy vidéken előadásaimnál bizonyos mértékig megdöbbennek a hallgatók, amikor azt mondom, hogy az emberi méltóság és jogai gyakorlása adja meg a teljesértékűséget, és az újságárusnak ugyanaz az emberi méltósága, mint a köztársasági elnöknek. Jogokban és kötelezettségekben különböznek, de emberi méltóságukban nem. Úgy érzem, hogy ennek a gyakorlása és tanítása is hozzá tartozik a demokráciánkhoz.
