Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
2848 bennünket azokon a nehézségeken, amelyek néha fellépnek, és amelyek nem hatnak igazán motiválóan. Két dolog van, amiről szeretnék beszélni. Egyrészt egy információ Hága Antóniának: a kismarosi ügyben már folyik az ombudsmani vizs gálat. Három hónappal ezelőtti dologról van szó. Az ügy komolysága miatt igyekeztünk olyan gyorsan intézkedni, amennyire csak tőlünk telik. A másik válasz két területet érint. Egyrészt a rendőrségi ügyben elhangzottakhoz szeretnék röviden néhány gondolatot hozzáfűzni, másrészt a kisebbségi finanszírozási rendszer ügyéhez. Ha az a látszat keletkezne, hogy mi egy rendőri testület ellen lépünk fel, akkor ez hamis látszat. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem így van; de arról meg vagyok győződve, hogy ma gának a rendőrségnek is az az elemi érdeke, hogy az a fajta bizalomvesztés, az a fajta konfliktushelyzet, amely kétségkívül tapinthatóan megvan, csökkenjen, mert meggyőződésem, hogy a rendőri munka eredményessége igen nagy mértékben attól függ, hogy az őt körülvevő közeg hogyan viszonyul a rendőrséghez mint testülethez. Ha már amerikai tapasztalatokra hivatkozott egy felszólaló, hadd meséljem el én is egy amerikai tapasztalatomat: az Egyesült Államokban, de nemcsak ott, a nyugati országokban általában - eln ézést, ez nem valamiféle minősítés akar lenni - divattá vált az úgynevezett community policing, ami körülbelül közösségi rendőrködést jelent. A dolognak az a lényege, hogy a rendőrség különböző módszerekkel és eszközökkel, egész viselkedésével azt a benyom ást igyekszik kelteni, hogy ő a közösség érdekében van, és nemcsak egyszerűen a közösség érdekében van, hanem a közösség része. A közösségnek ugyanúgy elemi érdeke a velük való együttműködés, mint ahogy ez fordítva is igaz. Nem tudom elfogadni azt a tételt , amely talán úgy hangzana, hogy a közbiztonság attól nő vagy egyenes arányban nő azzal, minél inkább ellenőrizetlen a rendőrség. Azt hiszem, hogy ez fordítva van. A másik dolog, amit mondani akartam, a kisebbségi finanszírozási rendszerrel függ össze. Gel lért Kis Gábor azt mondta, hogy itt kétfajta racionalitás van, amelyeknek meg kell felelni. Én azt mondanám, hogy valóban kétfajta racionalitás van, amely abban különbözik egymástól, hogy az egyik látszólagos. A másik az igazi racionalitás. Tudniillik nem hiszem azt, hogy kulturális közszolgáltatások nyújtásához bárkit nyilvántartásba kell venni nemzetiségi hovatartozását illetően, mert ha ez igaz lenne, akkor manapság Magyarországon nem lenne nemzetiségi oktatás. Hiszen nyilvánvaló, hogy egy igényt kell ki elégíteni. Ha az a kultúra területén jelentkezik, akkor egy kulturális szolgáltatást kell működtetni, és ennek megfelelő finanszírozási rendszert kell kialakítani. Az egy további kérdés, hogy ki a fenntartó - és itt rejlik az igazi probléma. Azt hiszem, ho gy az az ellenállás, ami a kisebbségi közösségek részéről folyamatosan fennáll - annak idején azt hittük, hogy ez viszonylag gyorsan el fog múlni; nem múlt el, ez tény , hogy tudniillik őket bárki nyilvántartásba vegye, és egyfajta regisztráció történjen, az érthető, méltányolható, és tulajdonképpen nincs is rá szükség. Biztos vagyok benne, hogy enélkül is igen adekvát és racionális finanszírozási rendszer építhető fel - magam is tettem erre javaslatot a beszámolómban. Még egyszer köszönöm a biztató szavak at, és a munkatársaimnak én is itt a parlament nyilvánossága előtt is szeretnék köszönetet mondani. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Majtényi László adatvédelmi biztos úrnak, aki szintén válaszol a vitában elhangzotta kra. DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos : Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen a szót. Rövid leszek. Azzal kell kezdenem, hogy szeretném megköszönni önöknek azokat a szavakat, amelyekkel munkatársaink áldozatos munkáját illették, és azt his zem, hogy Kutrucz Katalin képviselő asszonynak mind a négyünk nevében külön köszönetet kell mondanom azért, hogy ennyire fontosnak tartja munkatársaink körülményeit és megfelelő javadalmazásukat is.
