Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
285 A 29. § (2) bekezdéséről: szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét egy visszaélési lehetőségre a törvényen belül, amely a beépítési kötelezettségről szól, illetve arról, hogy ha valaki nem tudja adott időn belül beépíteni telkét, akkor el kell adnia. Ha valaki kinéz így magának egy telket, azt szinte nyugodtan megvásárolhatja, ha még van is köze a hivatalhoz és a hatósághoz. Az épületek karbantartása elsődlegesen pénzügyi kérdés. Sajnos gyakran látunk úgy a fővárosban, mint vidéken erősen leromlott állagú épületeket. A törvény nagyon helyesen arra törekszik, hogy e környezetet rontó létesítmények felújításra kerüljenek, s ebből a célból helyrehozatali kötelezettséget írhat elő a helyi építési szabályzat. Alaposan feltételezhető, hog y ennek végrehajtása az anyagi eszközök hiányában csak eshetőséges lesz. A kártalanítási szabályok alkalmazása során minden esetben tekintettel kell majd lenni a polgári törvénykönyv rendelkezéseire, amely a tulajdonosok, haszonélvezők jogi helyzetét elsőd legesen rendezi. Az építmények elhelyezésére vonatkozó szabály, a 31. § (1) bekezdés c) pontja a zöldfelület védelmét írja elő. Ez kiegészítendő lenne a talaj, a talajvíz és az élővíz védelmével. Mint ismeretes, hazánk több területén a kutakban fogyasztásr a alkalmatlan víz található. Tervezői jogosultsággal foglalkozik a 32. §, de nem rendelkezik arról, hogy ki vezeti azokról a nyilvántartást. Ez összefügg a javaslat 56. §ával, ahol felsorolnak ugyan nyilvántartó szerveket, de azt pontosan nem szabályozzák , hogy melyik szerv milyen adatok nyilvántartására lesz köteles. Az építési munka során a részvevők tevékenységét össze kell hangolni. Erre vonatkozóan a tervezők kötelezettségét szabályozza a 33. § (2) bekezdése, amelyet ki kell egészíteni azzal, hogy a t ervező nemcsak az altervezők, hanem a közművek és a szakhatóságok munkáját is köteles egyeztetni. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás államigazgatási eljárásnak minősül. Közismert, hogy ebben a körben 30 nap az ügyintézési határidő. A javaslat bek ezdése azonban - a 34. § (2) bekezdése - 60 napot állapít meg, vagyis ugyanannyi munkát nem 30, hanem 60 nap alatt végez el a hatóság. Javaslom az általánosan elfogadott 30 napos határidő alkalmazását. Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására jo gosultakat célszerű lenne nyilvántartásba venni. Ezzel lehetne pontosítható a javaslat 39. §a, amelynek b) pontjával kapcsolatosan azt is hangsúlyozni kell: a felelős műszaki vezetőkről feltétlen névjegyzéket kellene vezetni. Pontatlan szóhasználat találh ató a 43. §ban. Problémát fog jelenteni ugyanis az úgynevezett járulékos építmények kifejezés értelmezése. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon súlyos hibát véltem felfedezni a tervezet 52. §ában. Egyetértek azzal, hogy a jegyző önmagában, esetleg jogi végzetts ége ellenére sem rendelkezik az építésügyhöz szükséges építészmérnöki vagy építőmérnöki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, s véleményem szerint ezt a szakmai mélyrepülést, amelyet az utóbbi évek jegyzői mindentudása áthat, meg kell állítani. Nem értek azonban egyet a megvalósítás javasolt formájával a következő okok miatt: a jelenlegi javaslat miniszteri rendelettel kíván rendelkezni arról, hogy mely helységnek lehet építési osztálya, illetve megszüntetve az önkormányzatok függetlenségét e téren, előírn i, hogy melyik község melyik városhoz lesz kötelezően csatolva építésügyi vonatkozásban. (20.10) Ezt a hibát kiküszöbölendő javaslom azt, hogy a törvény úgy rendelkezzen, hogy építésügyi hatósági jogkört csak megfelelő építész vagy építészmérnöki - legaláb b főiskolai - végzettségű vezetővel rendelkező jegyzőség láthat el. Amennyiben ezt anyagilag nem tudja egy község finanszírozni, illetve nincs annyi építésügye, hogy ezt érdemes legyen, úgy első lehetőségként joga legyen részfoglalkoztatással, heti egy- va gy kétnapi félfogadással megfelelő végzettségű szakembert felvennie. Európában, akár itt a szomszédunkban is régen bevált gyakorlat, hogy egyegy városi építész egy- vagy kétnapi munkával támogatja egyegy község építésügyét. Amennyiben több község úgy gon dolja, akkor a közjegyzőség (sic!) mintájára közös építésügyi osztályt hozhasson létre. Ez a
