Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ISÉPY TAMÁS, a KDNP
2815 sugároz, hogy ha kiment a tengerpartra, akkor még a cápák is csüggedten visszafordultak, s abbahagy ták az emberiség elleni durva bűncselekményeket. (Derültség.) A törvény roppant szigorú feltételeket szabott az országgyűlési biztosok személyének a kiválasztására. El is hangzott egy olyan észrevétel és ijedelem, hogy vajon találunke tíz olyan igaz ember t, akik közül választani lehet. Az első menet ugyan váratlanul kisiklott, de a második már megnyugtató eredménnyel végződött, és most itt van három - az általános helyettessel négy , köztiszteletben álló országgyűlési biztos három vaskos beszámolója. Remé lhetőleg közülünk senki sem állítja nagyképűen azt, hogy egyvégtében végigolvasta a beszámolókat. Ezzel a módszerrel detektívregényeket szoktak olvasni, azokat is úgy, hogy a felénél a végére lapozunk, mert gyorsan szeretnénk megtudni, hogy ki a gyilkos. E zeknek a beszámolóknak nyilván pihenten, többször kell nekifutni, ceruzával a kézben jegyzetelni, s az összehasonlítható adatokból le kell vonni a megfelelő következtetéseket; és ilymódon olvasva arra a megnyugtató végeredményre juthatunk, hogy ezt az inté zményt valóban megérte létrehozni. A szédelgő feldicsérés jelenleg már nem létező vétségének elkerülése nélkül állíthatom, hogy ezek a beszámolók jó értelemben vett nehéz olvasmányok. A tényszerűségük, az adatokkal igazoltságuk lenyűgöző; még a laikus olva sók számára is kiemelném az alapos logikai felépítettségüket és az áttekinthetőségüket. A beszámolók továbbgondolkodásra késztetnek, és az igazi olvasói élményt valójában az jelenti, hogy a törvény és a végrehajtás, az elmélet és a gyakorlat örvendetesen e gymásra talált és összefonódott. Ez az idő igazi teljessége, amikor a törvényalkotó elképzelése élettel telítődik, megvalósul, és ez a megvalósulás tökéletesen teljesíti az elvárásokat. A beszámolók a törvényalkotás során megfogalmazódott kételyre is megny ugtató választ adnak. Az első kétely az volt, hogy túlságosan puhák és enyhék az országgyűlési biztosok rendelkezésére álló jogi eszközök. A valóságban ezek a törvény alapján sem voltak olyan puhák és enyhék, de a legfőbb fegyver a tekintély és a nyilvános ság. A beszámoló arról tanúskodik, hogy az országgyűlési biztosok jól bántak ezekkel a fegyverekkel, hiszen a vizsgálataik és intézkedéseik széles sajtónyilvánosságot kaptak, élénk visszhangjuk volt, és most az országgyűlési tévéközvetítés eredményeként, a z ország nyilvánossága előtt számolnak be a tevékenységükről. A másik kétely az volt, hogy túlságosan általános és cseppfolyós a feladatmeghatározás. Ezt a kételyt még az elsőnél is tökéletesebben cáfolják a beszámoló adatai. A szorító időkorlát miatt az ellátott feladatok sokrétűségéből elég talán annyit idézni, hogy 1995ben 2, 1996ban már 86 eljárás indult hivatalból, s ezek az eljárások főleg az elesett, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek körülményeit kívánták feltárni. Többek között így került sor a pszichiátriai fekvőbetegintézetek és otthonok, a fogyatékosokat ápoló gondozóotthonok és az idegenrendészeti szállások vizsgálatára. Érdekes a panaszok megoszlása a panaszok jellege szerint, mert a táblázat első helyén a sérelmes döntések szerepeln ek, 43,72 százalékkal; a sérelmes eljárások 11,58, az eljárások elhúzódása csak 8,87tel. A beszámoló - most először az országgyűlési biztos beszámolóját említem - részletesen foglalkozik az egyes alkotmányos jogok helyzetével, és az alkotmány megfelelő pa ragrafusaihoz kapcsolva vizsgálja az alkotmányos jogok sérelmét. Ha az idő engedné, bőven lehetne idézni a jogbiztonság követelményét, az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait: a köz- és magántulajdon egyenrangúságát, az önkormányzati tu lajdon tiszteletét, az emberi méltóságot, a szabadságot és személyi biztonságot, a védelem jogát, a jogorvoslati lehetőséget, a szociális biztonságot, a testi és lelki egészséget szigorúan érvényesítő és védelmező egyedi döntéseket. A tevékenységi körben 1 alkotmánybírósági eljárás, 59 jogszabályalkotás és 80 jogszabálymódosítás kezdeményezése szerepel, és azért ezek figyelemre méltó számok. Persze elég sok az elkésettség vagy hatáskör hiánya miatt elutasított panasz, de ennek döntő oka, hogy sokan nem ism erik vagy félreértik az országgyűlési biztosok feladat- és hatáskörét. Sokan harmadfokú hatóságnak, végső fellebbezési fórumnak, vagy szemöldökráncoló igazságtevőnek tartják; sőt, amikor egy vizsgálat során egy fiatal rendőrtől egy újságcikk szerint megkér dezték, hogy tudtake az érkezésükről, akkor
