Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2783 Azt gondolom, hogy nagyon jó helyen járunk. Ha a morálunkat meg akarjuk nyugtatni, miszerint a fiatalok dohányzási szokásait a reklámmal motiválni tudjuk, akkor rossz helyen járu nk; sőt, elfedjük a valódi felelősségünket, a valódi kötelezettségeinket. Arra hivatkozni, hogy a reklámtörvényben a tiltásokkal valamit elértünk, hiszen mi valamit csinálunk, hogy egy egészségesebb társadalomban éljünk, azt gondolom, ez egy rossz vágány: az egész - elmúlt egy órás - vita arról szólt, hogy valójában, ha ténylegesen a fogyasztást nemhogy szinten akarjuk tartani, hanem csökkenteni akarjuk, és ennek az a módja, hogy új dohányosok ne szálljanak be a piacra, akkor tényleg meg kell nézni, hogy mi a dolgunk. Akkor bizony az a dolgunk, hogy az orvos a kórházban, hogy a tanár az iskolában ne dohányozzon; bizony a szülőket rá kell venni akkor arra, hogy otthon ne dohányozzanak, vagy csak a saját szobájukban - ha kettő van , vagy menjenek ki az erkély re. Tehát azt gondolom, valamilyen olyan helyen keresgélünk, ahol a világon semmi eredményt nem fogunk elérni, és közben azt hisszük, büszkén megveregethetjük a vállunkat, hogy tettünk valamit a dohányzás ellen. Ez egy tévedés! Ha arról van szó , hogy a dohánygyárak adatait fogjuk figyelembe venni az vélelmezett dohányfogyasztás ügyében, akkor, azt hiszem, megint nem haladunk jó vágányon; a dohánygyárak a fogyasztási adó vitája kapcsán szokták becsülni és vélelmezni a dohányfogyasztást, ami viszo nt elég határozottan egy speciális érdek megjelenítése, miszerint is azt bizonygatják... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , hogy ha nem növelnénk a fogyasztási adót, hanem csökkentenénk, akkor a fogyasztás a feketepiacról a fehérre menne, tehát azt gondolom, hogy Bauer Tamás érvelése sem volt pontos. És még egy fél mondat: sajnos ma a dohánypiac telített. Tehát olyan, mintha mindenhol sok mosógép lenne... (Az elnök a csengő újbóli megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát. ) Így nekünk már az lenne a dolgunk, hogy csökkentsük a dohányzók számát, és ehhez megfelelő eszközrendszert kellene találnunk. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több képviselőtársunk... (Béki Gabriella jelzi hozzászólási szándé kát.) Kétperces? (Béki Gabriella bólint.) Akkor kérem jelezni, képviselő asszony, mert a monitorból nem derül ki. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót, a két pe rcet sem fogom kihasználni. Viszont úgy érzem, ez a parázs vita pillanatnyilag most olyan szakaszába érkezett, amikor szeretnék rámutatni arra a két pontra, amiben egyetértés van közöttünk. Szeretném megismételni, hogy nem az általános tilalom álláspontján vagyunk, hanem a korlátozás álláspontján, amit Bretter Zoltán képviselőtársam sem utasított el. Másfelől - részben Ungár Klárának is címezve - szeretném megerősíteni, hogy közülünk senki nem gondolja, ha ez megvalósul, akkor kipipálható, hogy tettünk vala mit a dohányzás ellen. Azt gondolom, azok a pozitív egészségnevelő programok, amelyeket mind a ketten sürgettek, valóban megspórolhatatlanok, és örülök, hogyha partnerek tudunk lenni ebben a kérdésben, amikor arra a témára kerül sor. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy a képviselőtársaim már nem kívánnak e vitaszakaszhoz hozzászólni, e vitaszakaszt lezárom. Megnyitom a következő vitaszakaszt, az ajánlás 185190. pontjaiba n lévő módosító javaslatok alapján. (Senki nem jelzi hozzászólási szándékát.) Mivel képviselőtársaink ehhez sem kívánnak hozzászólni, a vita e szakaszát lezárom.
