Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Miként válhat az állami úthálózat tisztítása a települési önkormányzatok feladatává?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2516 nyugodtan kényszer nek, hiszen az önkormányzatok a központi költségvetés nemtörődömsége miatt kénytelenek saját forrásaik terhére ellátni állami feladatokat. (Egy hang a jobb oldalon: Jól beszél!) Az önkormányzati forrásbiztosítás erősen korlátozott voltát ismerhetjük fel a z Útalap bevételeinek megosztásánál is, ahol a biztosított lehetőség nem éri el az Útalap forrásainak 2 százalékát, míg az önkormányzati kezelésben lévő, szilárd burkolattal ellátott utak hossza az állami tulajdonú úthálózat 80 százaléka. Külön ki kell eme lni, szólni kell a Belügyminisztérium teljes érzéketlenségéről, hiszen mint az önkormányzatok költségvetési fejezete gazdájának abban az irányban kellene tevékenykednie, hogy az önkormányzatok megfelelő saját forrásra tudjanak szert tenni feladataik ellátá sa érdekében. Kérdéseim, államtitkár úr: Hogyan vállalhatja fel a minisztérium közúti balesetek okozásának felelősségét? Milyen érdekeket szolgál az önkormányzatok és a lakosság, valamint az önkormányzatok és az állami szervek szembeállítása? Valamint: ter vezneke intézkedést, módosítást az interpellációban érintett minisztériumok a felsorolt áldatlan állapotok megszüntetéséért? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Az interpellációra Kovács Kálmán közleked ési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön hozzászólásában, illetve interpellációjában sok fontos kérdés t érintett, amelyekre feltétlenül szeretnék tételesen válaszolni - nehogy úgy gondolja a közvélemény, hogy ezek válasz nélkül maradhatnak. A mintegy 30 ezer kilométer hosszúságú állami közúthálózat üzemeltetési feladatainak ellátásáról a közúti közlekedésr ől szóló törvény szerint a közútkezelő társaságok kötelesek gondoskodni. Ennek megfelelően az országos közúthálózat települési, átkelési szakaszainak tisztán tartása - Budapest kivételével - az ő feladatuk és felelősségük. A közútkezelő társaságok a tisztá n tartási feladatokat a közúti közlekedés biztonságát szolgáló üzemeltetési tevékenységen belül - ahogy ön említette, a közutakat - kezelői szabályzatban foglaltaknak megfelelően látják el. A munkálatok tervezett végrehajtásáról, azok ütemezéséről a telepü lések önkormányzatait és más érintett szervezeteket - például a mentőket, tűzoltóságokat - rendszeresen tájékoztatják. Amennyiben a közúti társaságok e feladatot saját eszközeikkel nem tudják ellátni, vagy éppen a hatékonyabb működés érdekében az időszakos munkák egy részét nem saját létszámmal, hanem külső cégek megbízásával kívánják ellátni, akkor a végrehajtásra ajánlatot kérhetnek más gazdálkodó szervezetektől, így a városgazdálkodási vállalatoktól vagy egyéb kommunális szolgáltatóktól. Ennek nincs jogi akadálya, mivel a közút közlekedéséért felelős társaság a polgári jogi jogviszony keretében más szervezetet - adott esetben a területileg érintett önkormányzatot is - megbízhat szerződéses formában egyes feladatok ellátásával. Állami ké nyszer tehát - sem közvetlen, sem közvetett formában - nem áll fenn, hiszen szerződéses, polgári szerződéses viszonyban történik ez. Hódmezővásárhely esetében is, képviselő úr, a város területén áthaladó állami tulajdonú közutak burkolatának tisztítására i s létrejött ilyen megállapodás, a Csongrád Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság és a Hódmezővásárhelyi Köztisztasági Kft., tehát két társaság között. Kezemben van a szerződés (Felmutatja az iratot.) , amely az 1997. évre vonatkozik, amely például átlagosan havi négyhat alkalommal elvégzendő tisztításra vonatkozik, és ezeknek az 1997. évi költsége 974 ezer 116 forint, plusz 12 százalék áfa - és egyéb, egyébként szerződésben rögzített feltételek. Ennek a finanszírozása tehát nem az
