Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2460 következtében azt kell megaka dályozni, hogy a szabad világban ezek az emberek ismételten bűncselekményeket követhessenek el. A vita további részében a részletes javaslatainkat nyilvánvalóan meg fogjuk tenni, annak érdekében, hogy javítsunk ezen a törvényjavaslaton. A Fidesz jelen form ájában nem támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Brúszel László, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Balsai Istvá n, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében. Megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak, MSZP. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő büntető törvénykönyv módosításának egy részterületével, nevezetese n a bűnszervezet fogalmának a megalkotásával és az ahhoz fűződő, büntetőjogilag értékelhető magatartásokkal kapcsolatosan szeretném ismertetni álláspontunkat. Napjainkban sajnálatosan a bűnözés növekedésének vagyunk tanúi, és kénytelenek vagyunk szembenézn i a bűnözés növekedésén belül egyre inkább nyugtalanítóak azon jelenségekkel, amelyeket az úgynevezett szervezett bűnözéshez kapcsolódóan tapasztalunk országunk területén. A szervezett bűnözés fogalmának a meghatározásához angolszász jogterületen általános nak tekinthető az a felfogás, amely szerint a szervezett bűnözés lényege a folytatólagos bűnöző vállalkozás. Ehhez a definícióhoz természetesen egyéb kiegészítő ismérvek is társulnak. De hasznosabbnak tűnik számunkra, ha a jogrendszerünkhöz nagyobb hasonló ságot mutató államok megközelítését hasznosítjuk. A német, osztrák és svájci kriminológiai társaságok tudományos egyesülete által 1995. október 510. között Bécsben rendezett nemzetközi kongresszuson elhangzott, hogy a szervezett bűnözés tulajdonképpen egy bűnözésen felüli bűnözés, melynek főbb jellemzői a nemzetköziség, az egyre fejlettebb technika széles körű alkalmazása, a mozgékonyság, a munkamegosztás, a specializálódás és a modern elkövetési módok. A szervezett bűnözés a bűncselekménynek olyan jövedel emszerző vagy hatalmi törekvések által meghatározott, tervszerű elkövetése, mely egyenként vagy összességében nagy jelentőségű, amennyiben több mint két elkövető hosszabb vagy meghatározatlan időtartamra egymás közötti munkamegosztással, ipari vagy üzletsz erű szervezetek felhasználásával, erőszak vagy egyéb, megfélemlítésre alkalmas eszközök alkalmazásával, vagy a politika, a média, az igazságszolgáltatás, a gazdaság és a közigazgatás területén történő befolyásolással működik együtt. (10.20) A konferencián utalás történt arra, hogy az elmúlt néhány évben, különösen az európai határok nyitottá válásával NyugatEurópában a szervezett bűnözés újabb jellemzői figyelhetők meg. Ezek: a brutalizálódás és az erőszak alkalmazásának gyakoribbá válása, a professzionali zálódás és a technikai fejlődés, a növekvő korrupció és az egyre erősödő nemzetközi tevékenység. Figyelemmel hazánk nemzetközi helyzetére, kapcsolataira és céljaira, nyilvánvaló, hogy a bűnszervezetekre vonatkozó magyar jogi szabályozás megalkotása tovább nem halasztható. Kérdéses, hogy milyen legyen a büntetőjogi szabályozás, azaz megkövetelendőe a bűnszervezet tagjától legalább valamilyen bűncselekményre történő előkészület vagy kísérlet, vagy már önmagában a szervezethez való tartozás is büntetőjogilag értékelhető legyene. Úgy hisszük, hogy azon érvek az erősebbek, amelyek támogatják azt a feltételezést, hogy a bűnözés területén egész több lehet, mint részeinek puszta összessége. A bűnöző csoportok társadalomra való fokozott veszélyességét igazolja az a tény, hogy tevékenységüket természetszerűen nem köti a törvényesség, felszerelésük és logisztikai támogatásuk nem költségvetési lehetőségek függvénye, azaz lényegesen magasabb rendű, ha lehet azt mondani,
