Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Mikor lesz rend a földhöz jutottak jogai területén?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2326 Az ilyen személy tehát valójában teljes kárpótlásban része sülhetett. Mivel az utalvány felhasználása az előbbiek szerint többletjogosítvánnyal jár, a kárpótlási törvény éppen az alkotmányos egyensúly biztosítása érdekében komoly feltételekhez kötötte azt. Az utalványt felhasználó kárpótlásra jogosultnak ugyanis v állalnia kellett, hogy mezőgazdasági vállalkozóként az adóhatóságnál bejelentkezik, és öt éven keresztül ténylegesen mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet folytat, ellenkező esetben a mezőgazdasági vállalkozási támogatás, vagyis a felhasznált utalvány ös szege lejárt hiteltartozássá válik, amelyet kamataival együtt meg kell fizetnie. E kötelezettségvállalás feltételeinek bármiféle utólagos módosítása azt jelentené, hogy a kárpótlási utalvánnyal megszerzett termőföldek tulajdonosai szabadulnának a törvény á ltal eredetileg előírt kötöttségek vagy azok egy része alól, ami számukra ugyan előnyös lehet, de hátrányos mindazok számára, akik éppen e szigorú követelmények ismeretében mondtak le az utalvány felhasználásáról. Ezért nincs lehetőség e törvényhely módosí tására. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szünet előtt még hallgassuk meg Torgyán József ügyrendi javaslatát. (Zaj. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Halljuk, halljuk!) Figyelmet kérek, képviselőtársaim! DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos közérdek az, hogy a Házszabály betartásra kerüljön, mert különben a Ház működésének rendje felborul. Ezért tesz külön említést a Fü ggetlen Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja arról a tényről, hogy az elnök úr a mai napon az ülés levezetése kapcsán öt alkalommal vétett a Házszabály ellen, ebből négy alkalommal az én felszólalásom kapcsán. (Derültség a bal oldalon.) Mindenekel őtt legyen szabad megemlítenem, hogy amikor az interpellációmat kérdésre feltette elnök úr - hogy én a privatizációs miniszter asszonyhoz tettem az interpellációt , akkor természetesen tudomásul vettem, hogy a pénzügyi államtitkár válaszolja ezt meg, hisz en a Házszabály 115. §a értelmében erre joga van az interpelláltnak, de ugyanakkor nekem jogom van és volt is arra, hogy megemlítsem az interpellációm kapcsán a sajnálkozásomat - tehát nem a tiltakozásomat, nem az elutasításomat, hanem, ismétlem, a sajnál kozásomat - amiatt, hogy nem személyesen válaszolt a meginterpellált, hiszen az interpelláció egy része arra vonatkozott, hogy miért állított tudatosan valótlant. Erre elnök úr kioktatott engem az interpelláció tartalmát illetően, de elnök úr megfeledkezet t arról, hogy sokkal autentikusabban határozta meg az interpelláció fogalmát a Házszabály 90. §ának (1) bekezdése, és elnök úr egy olyan interpretálását adta az interpellációnak, amely még csak köszönőviszonyban sincs a jogszabályban meghatározott fogalom körrel. Ez a második házszabályellenes eljárása volt elnök úrnak. Emellett elnök úr teljesen félreértette az én interpellációmat, amikor jeleztem, hogy én a miniszter asszonnyal kapcsolatban mindenekelőtt kifogásolom, hogy a miniszter asszony szándékosan, tudatosan félrevezette a Házat. Én úgy gondolom, hogy ezt nekem jogom volt kérdésként feltenni, hiszen az interpellációnak a Házszabály 90. §ában meghatározott fogalomköre szerint az országgyűlési képviselő az alkotmányban meghatározottakhoz magyarázat ké rése céljából interpellációt intézhet. Én pedig magyarázatot akartam kérni arra vonatkozólag, hogy a miniszter asszony miért állított valótlant. Elnök úr ezt úgy állította be, mintha ez a kettőnk vitája lenne, holott itt erről szó sincs; közérdek fűződik a hhoz, hogy a kormány tagjai a valóságnak megfelelően nyilatkozzanak és ne vezessék félre a Házat - hiszen a Ház jogosult ellenőrzést gyakorolni a kormány felett. Ha tehát ennek az ellenőrzési jogának nem tud eleget tenni azért, mert tudatosan valótlant áll ít a kormány bármely tagja, akkor nyilván annak következményei kell hogy legyenek. Végül engedje megemlítenem elnök úr, hogy ezek után engem egy olyan dolog miatt utasított rendre, amit épp az interpellációval kellett volna tisztázni, de úgy gondolom, hogy végül is így
