Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Mit derített fel a vizsgálat a Postabank ügyében?" címmel - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2303 ügyében?" címmel. Az interpellációra Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úr fog válaszolni. Képviselő urat illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Ti sztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt hadd legyen szabad észrevételeznem: rendkívül sajnálom, hogy nem a miniszter asszony válaszol az interpellációra, hiszen az ügy jelentőségén túlmenően azért voltam kénytelen azt benyújtani, mert a miniszter asszony a tegnapi nap folyamán, illetőleg azt megelőzően április 8án is kifejezetten valótlan válaszokat adott az én feltett kérdéseimre, és az interpellációs jog egy olyan jogviszonyt keletkeztet, ahol végül is, ha a Ház nem fogadja el az interpellációt, akkor az érintett miniszter felelősségének kérdése a bizottsági vizsgálatok kapcsán felmerülhet. (15.00) Én reméltem, hogy erre ilyen módon visszatérhetünk. De hát végeredményben az államtitkár úr válaszadását nem kifogás olhatom, ezért engedje meg, hogy emlékeztessem arra: a Postabank pénztárai elleni rohamot a miniszterelnök úr és a kormány több tagja is - így talán szabad arra utalnom, hogy személy szerint ön is, tehát önnek is van azért némi köze hozzá - gerjesztett his ztériának nevezte. Azt bizonygatták, hogy a Postabank helyzete stabil, nincs semmi valós pénzügyi oka a hisztériának. Megígérték, hogy széles körű vizsgálattal fogják a hátteret vizsgálni. A Postabankból, amint az ismeretes, a roham során 2425 milliárd fo rintot vettek ki. Miután azonban a jegybank '97. április 15ig felmentést adott a kötelező tartalékolás alól a Postabanknak, ez egy 20 milliárdnyi összeget felszabadított a Postabanknál, a betétek apadását 4 milliárd forintos növekedés követte; így tehát n ullszaldós helyzet állt elő. Úgy gondolom, ezek után elég különösnek tűnik, hogy az interpelláció benyújtása előtti héten - én ezt április 9én nyújtottam be - a Postabank helyzetének áttekintésekor a kormány olyan döntést hozott, vagy arra az álláspontra helyezkedett, hogy alárendelt kölcsöntőkejuttatásban részesíti a bankot, ami vitathatatlanul állami bankkonszolidációt jelent. Ezek után tettem fel azokat a kérdéseket, amelyek az írásbeli anyagban találhatók. A lényegét tekintve kilenc kérdést tettem fel - azok felolvasására nem lesz alkalmam. Viszont várom államtitkár úrtól, hogy mind a kilenc kérdésre adjon választ, hiszen önnek egybefüggően öt perc áll rendelkezésére. Várom tehát megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán ) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót Akar László államtitkár úrnak a válasz megadására, szeretném a tisztelt Országgyűlést emlékeztetni, hogy teljesen ügyrendszerű az, hogy most az államtitkár úr válaszol a képviselő úr által cí mzett miniszter asszony helyett. Az interpelláció nem arra való, hogy egyéb vitákat itt két személy között lefolytassunk, hanem más célt szolgál. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása alapján is teljesen jogosult az államtitkár úr válaszolni. Államtitkár úr é a szó. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Közismert, hogy a lakossági bankpiacon második helyet elfoglaló Postabank február végén, március elején a betétesek rohamának volt kitéve. A bank üzleti tevéke nységét, aktivitásának lehetőségét egy ilyen esemény jelentősen korlátozza, profitkilátásait és a jövedelem tőkésítésének esélyeit rontja, és ez az adott szolgáltatások körében vezető szereplők közt lévő intézmény esetében nemzetgazdasági szempontból is lé nyeges kérdés. Ezért tartotta fontosnak a kormány, hogy tájékozódjon a Postabank helyzetéről. Szeretném informálni képviselő urat arról, hogy a kormány nem végeztetett vizsgálatot a Postabank Rt.nél, így a tájékozódása során alapvetően a bank beszámolójár a, illetve a bankról az
