Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Dr. Szabad György (MDNP) - a miniszterelnökhöz - "Enged-e a 48-ból a kormány a kormányfelelősség kérdésében is" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
2299 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Külügymi niszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kérdés, amit megfogalmaztam, így hangzik: engede a 48ból a kormány a kormányfelelősség kérdésében is? A kérdésfeltevés nem rejtélyeskedő, valóban egy olyan alkotmányos kérdést igyekeztem megfogalmazni, ami indokolja a történelmi utalást. Az április 10ei kormányülés után a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyilatkozatot tett az ülésen elfogadott kormányhatározatokról. Szólt arról - egybehangzóan beszámoltak erről a lapok , miszerint az elképzelés, sőt a d öntés szerint olyan törvényjavaslatot fogalmaznak meg, amely speciális mentelmi joggal ruházná fel azokat a minisztereket, akik nem képviselők. A megfogalmazás szerint aki ilyennel rendelkezik, az ellen büntetőeljárást csak az államfő egyetértésével lehess en kezdeményezni. Jelezni szeretném, hogy ez az általános parlamentáris eljárástól különbözik, és nagyon különbözik attól, amit Magyarországon 1848 óta az alkotmányos periódusokban megadni szokás. 1848 előtt volt szokás az, hogy az államfő sajátos függésbe vonhatta - és vonta is - a kormány tagjait, illetve - más kérdés - általában a törvényhozás tagjait. Ettől 1848 megszabadította a magyar alkotmányosságot. Kérdés: indokolte ennek részleges visszaállítása? (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltá n) : A kérdésre Kovács László külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ügy, amelyet képviselő úr felvetett, egy törvénymódosítási javaslata a kormánynak, tehá t nem döntés, ha úgy tetszik, ezt az Országgyűlés fogja majd megvitatni és az Országgyűlés fog ebben a kérdésben állást foglalni. A dolog lényege, hogy a módosítás a mentelmi jog tekintetében szeretne a nem képviselő kormánytagokra a képviselő kormánytagok éhoz hasonló, de nem teljesen azonos szabályozást megfogalmazni. Egy korlátozott mentelmi jogot jelent ez az új szabályozás, amely csak a büntetőügyekre vonatkozna, a szabálysértési eljárásokra nem, és amely - ellentétben a képviselői mentelmi joggal - nem zárja ki a büntethetőséget. Az ok, az indok, amiért a kormány ezt a szabályozást javasolja az Országgyűlésnek, hogy a mentelmi jogot nem kiváltságnak tekinti, hanem a feladat, a tisztség zavartalan, politikai akadályoktól mentes ellátásához szükséges eszk özt, feltételt szeretne biztosítani. Ugyanezért van mentelmi joga a kormánytagokon, illetve a képviselőkön kívül például az alkotmánybíráknak vagy az ombudsmanoknak is. Ez indokolta a kormánynak ezt a szándékát. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Köszönöm szépen miniszter úr felvilágosítását a szándékról. Hadd jelezzem, hogy a kiváltság szó használata a mentelmi joggal kapcsolatban, úgy gondolom, meghaladott. A képviselők sem kivá ltságként élnek mentelmi jogukkal, hanem egyszerűen annak nyomán, hogy ők reprezentálják mint megválasztottak a népfelséget. A parlamentáris kormányzati rendszerben, amiben élünk, 1848nak és ha úgy tetszik, sok más közbülső lépésnek, végül 1990nek az ere dményeként... - nem ad egy olyan lehetőséget ez a rendszer, amelyben az államfő mintegy helyettesíthetné ilyen értelemben a népszuverenitást. Ez tudniillik oda vezethet, hogy az ilyen miniszter felelősségi függésbe kerül az államfőtől, aki viszont nem fele lős a parlamentnek. Ezért nagyon meggondolandónak tartom egyáltalán ilyen javaslat előterjesztését. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
