Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Tűzadó, mint az új adó" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2295 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésem föltevésére a tegnapi napirend előtti hozzászólása inspirált, ahol a kormány tagjaihoz hasonlóan tegnap is elmondta, hogy a magyar költségvetés és a magyar gazdaság makroszámai kiválóan alakulnak, több külföldi vállveregetést kaptunk az elmúlt időszakban; és egyáltalán nem érti, hogy a vállalkozói réteg és a társadalom miért elégedetlen a kormány gazdaságpolit ikájával. Gondolom, hogy nem a kormány kérte föl a gazdaságkutató részvénytársaságot ennek a kérdésnek a fölmérésére, amely egy pár héttel ezelőtti fölmérését nyilvánosságra hozva megállapította, hogy a kormány iránti bizalomvesztés az elmúlt időszakban 8 százalékkal nőtt, a kormány kiszámíthatatlansága meghaladja az 50 százalékot, és a bizalomvesztés is mintegy 41 százalékos. Önök állandóan elcsodálkoznak, hogy ez a társadalom, ez a vállalkozói réteg egyáltalán honnan veszi azt a bátorságot, hogy nincs meg elégedve ezekkel a kiváló makroszámokkal, és mire alapozza azt, hogy nem éri jól magát. Ennek egy díszpéldánya az elmúlt időszakban, április 1jével hatályba lépett, létesítményi tűzoltóságra vonatkozó rendelkezés, és szeretném előrebocsátani, hogy nem a t űzoltóságot, nem a létesítményi tűzoltóságot, hanem az eljárás rendjét szeretném megkifogásolni, hiszen a tűzoltók Magyarországon nagyon kevés pénzért becsülettel végzik a munkájukat. Ez a létesítményi tűzoltóság tulajdonképpen egy nagyon rafináltan, bújta tottan fölépített dolog, ami azt célozza, hogy több milliós költséggel a 100 főn felüli cégek - ami költségvetési szinten nyilvánvaló több milliárd forintot jelent - hozzanak létre egy olyan tűzoltóságot, amelyet képtelenek. Amennyiben erre képtelenek, a v árosi tűzoltóság ezt természetesen ugyanezért a pénzért megteszi helyettük. Kérdezem államtitkár urat: a Magyarországon működő, európai szinten legmagasabb adókat mire használják föl (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , ha a tűzoltóság kötelességébe tartozó dolgokat sem a költségvetés, sem az önkormányzati költségvetés nem finanszírozza? (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztérium i államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr kérdésének tulajdonképpen két, egymással csak laza kapcsolatban álló része van. (14.30) Az egyik általában egyfajta makrogazdasági összefüggésrendszerre vonatkozik - és ezen belül a vállalatok helyzete , a másik meg kifejezetten a létesítményi tűzoltóságot érinti. A létesítményi tűzoltósággal kapcsolatban az Országgyűlés többszörösen is döntött. Egyrészt döntött az erre vonatkozó szaktörvény megalkotásakor, másrészt döntött a költségvetés keret ében is, és ehhez megállapított pénzeszközöket. Tulajdonképpen nem igazán értem, hogy minek köszönhetem azt a megtiszteltetést, hogy a létesítményi tűzoltóság problémáját pont a pénzügyminisztertől akarja megkérdezni, hiszen a kormányon belül az ezzel kapc solatos szakfelelősség más tárcára tartozik. Ami az ügynek az általánosabb megközelítését illeti: itt is szeretném elmondani, amit hasonló ügyekben elég gyakran szoktunk megbeszélni, hogy igenis, ha a vállalkozásoknak az adózott nyereségét és az amortizáci óját nézzük, tehát tulajdonképpen a fejlesztésekkel rendelkezésre álló pénzforrásait, azok bizony az elmúlt esztendőkben 5060 százalékkal emelkedtek '94 óta. Az adószintek tekintetében sem lehet azt mondani, hogy Európában Magyarországon vannak a legmagas abb adók, pont fordítva: a társasági adó tekintetében (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) , ami egy alapvető adófajta, azt kell mondanom, hogy nagyjából itt van a legalacsonyabb adó, bizonyos adóparadicsomoktól eltekintve.
