Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2266 Rendkívül fontos elemnek tartjuk a bűnözéssel szembeni fellépésben azokat a kormányzati erőfeszítéseket, amelyek a rendőri jelenlétet próbálják növelni, hogy ez év nyarától ezerrel több rendőr jelenik meg a kormányzat szándékai szerint az ország utcáin, tehát az utcai jelenlét, a bűnmegelőzés aktív rendőri jelenléttel megtörténhet. Ezen belül különösen fontosnak tartjuk, hogy a főváros belvárosi részén, ahol a bűnözési fertőzöttség - bocsánat ezért a szakkifejezésért, de talán íg y rövidebb - különösen nagy, egy rendkívül mobil, száz főt meghaladó motoros rendőri járőrszolgálat felállítása van tervbe véve a nyártól kezdődően. Ugyanígy fontosnak tartjuk a bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyabbá tétele, a bűnözés új jelenségeivel s zembeni sikeresebb igazságszolgáltatási fellépés ügyében azt az igazságszolgáltatási reformcsomagot, amelyre államtitkár úr is utalt, és amely mind a bíróságok, az ügyészségek dolgozói egzisztenciális kérdéseinek rendezésével, mind az eljárásjogok, a bünte tőeljárásjog reformjával, mind a hatáskörök megváltoztatásával szeretné a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszert - a rendőrségtől kezdve a bíróságig bezárólag - alkalmasabbá, sikeresebbé, hatékonyabbá tenni, az igazságszolgáltatás munkáját hatékon yabbá tenni. Hiszen az a meggyőződésünk, hogy a bűnözéssel szembeni legerőteljesebb visszarettentő erő nem a büntetés súlyosságában, hanem elkerülhetetlenségében fogalmazódik meg. Ezért a kormányzatnak az igazságszolgáltatási reformmal - és azokkal a terve kkel, amiket említettem - az a célja, hogy minél kisebb esélye legyen egy bűnelkövetőnek arra, hogy büntetlenül megússza a bűncselekmény elkövetését. Örömünkre szolgál az, hogy mind a tegnapi napirend előtti felszólalásból, mind az alkotmányügyi bizottság vitájából, mind ennek a törvénynek az előzményeiből kiderül az, hogy a bűnözéssel mint nemkívánatos, mint negatív társadalmi jelenséggel szembeni fellépés valamennyi parlamenti párt közös elhatározása, közös elszánása. Úgy érzem, az új magyar demokrácia, a '90 óta alakuló rendszerváltás folyamatának megvédése is közös feladatunk; azzal, hogy világossá tesszük a polgárok számára, hogy a bűnözés növekedése, a közbiztonság romlása nem a demokrácia szükségszerű velejárója, nem a demokrácia tehet a bűnözésről, h anem egyéb tényezők. Valamennyi parlamenti pártnak - amely számára a demokrácia fontos - fontos érdeke a bűncselekményekkel szembeni fellépés. Ezért tartom örömtelinek azt, hogyha nem is teljes egészében, de több ponton bekerült ebbe a törvényjavaslatba - és számomra úgy tűnik, egyik ihletője volt ennek a törvényjavaslatnak - az az előterjesztés, amelyet a Magyar Demokrata Néppárt képviselői terjesztettek elő, Kutrucz Katalin és Kónya Imre, és amelynek bizonyos pontjai fellelhetők ebben a javaslatban; vann ak olyan pontok, amelyek nem, de amelyekről további tárgyalásokat érdemes folytatni. Én nagyonnagyon jelentősnek tartom azt, hogy ez valóban többpárti törekvés, hogy a bűnözéssel szemben sikeresebb legyen a fellépés. Maga az előterjesztés - mint említette m - három problémakörre koncentrál, természetesen minden részletére nem tudok itt kitérni. Az egyik problémakör a büntetések súlyosítása - ha egyszerűsítve fogalmazok. Úgy gondolom, hogy itt is tekintetbe kell azt venni, amire az államtitkár utalt, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat enyhülése nem feltétlenül a törvényalkotói szándékból következik. 1993ban, amikor még az MDFkormány idején az akkori kormány a büntető törvénykönyv viszonylag nagyobb, átfogó reformját terjesztette elő, nem azzal a céllal terj esztette elő, hogy enyhébb büntetési gyakorlat alakuljon ki generálisan, hanem bizonyos tényekre próbált reagálni. Ennek ellenére az lett a következmény, hogy a büntetéskiszabási gyakorlata a bíróságoknak enyhébb irányba mozdult el, azokkal a megszorítások kal, amikre az előterjesztés utalt, hogy nemzetközi összehasonlításban ez még mindig meglehetősen súlyos ítélkezési gyakorlat. A magunk részéről támogatjuk azt az elképzelést, ami a büntetéskiszabási gyakorlatot a büntető törvénykönyv módosítása útján is s zeretné a szigorítás irányába elmozdítani. Támogatjuk az életfogytiglani szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi vagy legkésőbbi