Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2261 DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az egyegy jogterülethez kapcsolódó kódexek közül talán a büntető törvénykönyv stabilitásához kapcsolódik a leg nagyobb érdek. A büntető törvények olyan erkölcsi normákon alapulnak, amelyek nem egy politikai korszakhoz, hanem hosszabb periódusra érvényes értékekhez kötődnek. A stabilitás, a jogbiztonság követelményéből fakad, hogy a büntető kódexet csak különösen in dokolt esetben szabad módosítani. (Zaj.) Ilyen különös indokoltságra okot adó körülmények lehetnek az olyan mélyreható társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális változások, amelyek... (Folyamatos zaj.) Elnök Asszony! Tisztelettel kérem, hogy esetleg egy kicsit csendesebben vitatkozzanak képviselőtársaim, már az expozé elején. Köszönöm szépen. Tehát ilyen különös indokoltságra okot adó körülmények lehetnek az olyan mélyreható társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális változások, amelyek érintik azt az erkölcsi érték- és normarendszert, amire az adott büntető törvény épül, de ilyen ok lehet a bűnözés tartós mennyiségi és strukturális változása. Emellett olyan tények is szerepet játszhatnak a Btk. szabályainak alakulásában, mint a közbiztonság helyzete va gy éppen az aktuális politikai törekvések. A büntetőjog legitimitása és alkotmányossága szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy a büntető törvénykönyv korrekciója során is tiszteletben tartsa a jogalkotó a büntetőjog sajátosságait és alapértékeit, vagy is a társadalmi konfliktusokra való reagálás során és a társadalmi együttélési szabályok betartására való késztetésben a büntetőjog ultima ratio kell hogy legyen, és ez a végső eszköz sem lehet kegyetlen, megalázó és embertelen. A társadalmipolitikai vált ozások, valamint a közbiztonság és a bűnözés helyzetében bekövetkezett változások miatt az utóbbi években a büntető törvénykönyv többször változott. 1989 óta huszonkét törvény és alkotmánybírósági határozat egészítette ki vagy módosította a büntető törvény könyvet. Ezen belül 1993 óta tíz esetben módosult a Btk. Ezen módosítások során negyven új törvényi tényállás került be a törvénykönyvbe. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a bűnözésnek a rendszerváltozáshoz, a társadalom liberalizáltabbá válásához kapcsolódó jelenségei állandósultak, a kriminalitás növekvő tendenciája és a bűnözés, a bűnelkövetők differenciálódása is nyilvánvalóvá vált. Különösen igaz ez az 19891990es évekre, amikor valóságos robbanás következett be, a bűnözés négyszeresére növekedett. A tá rsadalomban bekövetkezett gyors változások, a fejlődés következtében fölmerülő új, megválaszolandó kérdések sokasága ellenére a büntető törvénykönyv módosítása során mindig különös óvatossággal kell eljárni. Elismerve, hogy az elmúlt évek módosításai a bün tetőjog sajátosságainak és alapértékeinek figyelembevételével történtek, mégis meg kell állapítanunk, hogy ezek bizonyos mértékben megbontották a büntetési tételek arányosságát, és nem egyszer ellentétes hatást is eredményeztek. (11.00) Az 1993. évi átfogó törvénymódosítás például egyrészt számos szigorító szabályt vezetett be, másrészt viszont megváltoztatta a többszörös és különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezéseket, valamint megszüntette az úgynevezett enyhítő szakasz addigi kivételességét. Ez pedig m aga után vonta bizonyos bűncselekményeknél a bíróságok ítélkező gyakorlatának enyhülését. Talán emiatt is terjedt el a közvéleményben az a vélekedés, hogy Magyarországon általában enyhék az ítéletek, ezért a büntetőjogszabályok egyoldalú szigorítására van szükség. Ezért, mielőtt a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseire rátérnék, néhány összehasonlító adattal szeretném alátámasztani azt, hogy e büntető jogszabályok módosítása miért nem egyoldalú szigorításra törekszik. Egy ilyen szigorítás nem tartalmazna m ást, mint a büntetési tételek felső határának emelését és a büntetendő cselekmények körének bővítését, ami a magyarországi kriminalitás és büntetéskiszabási gyakorlat egyes adatainak más államok azonos mutatóival és a büntetési rendszer fejlődése területén
