Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2248 És még valamit: Bauer képviselő úr rendre megismétli azt, hogy az előző kormány nem lépte meg azokat a kemény lépéseket, amelyeket. Nagyon érdekes dolog, hogy '90 őszén a Szabad Demokraták Szövetsége az első ilyen lépésre ott ágált a taxisblokádokon, és képviselte azt, hogy Magyarországnak új kormányra van szüksége. Itt is találok némi ellentmondást, tisztelt képviselőtársaim: nem lehet egyszerre a szociális érzékenységet számon kérni egy kormányon, és egyszerre azt, hogy nem tett e lég kemény szociális megszorításokat, márpedig három éve önök ezt hangoztatják. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én természetesen mindig nagy örömmel figyelem azokat a napirend előtti vitákat, amikor a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről esik szó. Azt gondolom, hogy nem lenne tisztességes a parlamentben ülők részéről, ha ezekkel az ügyekkel nem foglalkoznának. Teljesen világos persze, hogy az ország állampolgárainak döntő többsége számára ezek a kategóriák megfoghatatlanok és értelmezhetetlenek, nem GDPben gondolkodnak az emberek, és nyilvánvaló, hogy őket a napi életv iszonyaikban feltáruló gondok, bajok vagy esetleg, remélhetőleg egyre több területen javulások érdeklik. De azért a parlamentben ülőknek van egy olyan felelősségük, hogy nem foglalkozhatnak a kérdésekkel pusztán csak a mindennapi életmegközelítés szintjén , hanem bizony a közgazdaságtan, bizony a makrogazdaság kérdéseivel is foglalkozniuk kell, hiszen az ezeken a területeken bekövetkező változások bizonyos időbeli késéssel, de alapvetően meghatározzák a mindennapi életviszonyokat is. Ha visszagondolunk enne k az országnak az elmúlt néhány évtizedes történetére, azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű, hogy ez a kapcsolat nagyon erősen létezik, nagyon sokszor előfordult ebben az országban hullámszerűen, hogy bajok lettek ezekkel a bizonyos makrogazdasági mutató kkal, kiéleződtek az egyensúlyi viszonyok; és ebből nagyon kemény negatív változások következtek az emberek számára. S ugyanez megfordítva: ha egyszer azt látjuk, hogy ezekben a makrogazdasági viszonyokban javulás van, akkor erről azért óvatosan - és nyilv án semmiképpen nem túlértékelve ezeket a dolgokat , de mégiscsak beszélnünk kell, hiszen ez egyfajta reményt ad arra, hogy bizonyos időbeli eltolódással, de ezek a kedvező, döntően kedvező hírek előbbutóbb az egyes emberek életviszonyai számára is jelent kezni fognak. Ezért azt hiszem, hogy fontosak ezek a típusú eszmecserék. Burány képviselő úr, azt hiszem, egyetlenegy nagyon fontos dolgot mondott csak, ami számomra is érdekes megközelítés volt, hogy tulajdonképpen ez a kormány a Fidesz eredeti, '94es pr ogramját is jelentős mértékben megvalósította, legalábbis a gazdasági területen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pusztai Erzsébet frakcióvezetőhelyettes asszony, "Az energiaárkompenzáció" címmel. Megadom a szót. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten már szó esett az energiaárkom penzáció elmaradásáról és a megoldás módjáról. Sokat lehetne arról beszélni, hogy miért van szükség egy energiaáremelés vagy egy növekedő infláció esetén bizonyos mértékű kompenzációra. Évek óta újra és újra felvetődő kérdés ez, hiszen a lakosság legszegé nyebb rétegei sem az infláció megnövekedését nem képesek kivédeni - hiszen a fogyasztásuk tovább nem csökkenthető , sem az energiaáremelés következményeit nem képesek kivédeni. Rendkívül súlyos következményekkel jár ez, hiszen nagyon sokan rossz szociáli s körülmények között, átmeneti vagy