Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2236 DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy törvé ny előkészítés alatt a Földművelésügyi Minisztériumban, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ennek megvolt már a hétpárti egyeztetése, és a tudományos egyesületekkel, szervezetekkel is megvolt az egyeztetése. A másik kérdés, úgy gondolom, legkorábban május ban a parlament elé is kerülhet, tehát az akkori vitában kell majd elmondani ezeket az érveket. De el kell mondanom, hogy valamennyi más tudományos eljárás is lehet veszélyes az emberre, ha azzal visszaélnek, és ez nagyon fontos eljárás, akár az élelmiszerelőállításban, növények szaporításában is. Külön kell választani, feltehetőleg az élelmiszertörvényt is esetleg szükséges lesz módosítanunk emiatt; de mindenképpen egy nagyon fontos eljárásról és törvényről van szó, ennek megfelelően kell majd foglalkoznu nk vele a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. (9.10) BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! K icsit kibővítve Semjén képviselőtársam mondandóját, nem kizárólag a génmanipulációra utalnék, hanem arra a tényre is, amire úgy látszik, hogy a nyugati világ is rádöbbent: a tudományos kutatás felelőssége mekkora. Itt nem arról van csupán szó, hogy az Egye sült Királyságban előállítottak egy bárányt, amelynek csak egy őse van - jelen esetben anyja , hanem arról, hogy a tudomány nemcsak a lehetőségek, hanem az erkölcs által is be kell hogy határolódjon. Miért váltott ki ez ekkora visszhangot? Azért, mert val ami közelebb került az emberhez, amit a növénytermesztésben már régóta alkalmaznak. Régesrég ugyanolyan egyedeket állítanak elő a növénytermesztésben, csak az túl messze volt az embertől. Most viszont egészen közel került, és rádöbbent a világ arra, hogy n em tehet meg az ember mindent, amit technikailag meg tud tenni, hanem vannak korlátok. És ezek nem kizárólag jogalkotói korlátok; joggal, törvényekkel ezt nem lehet behatárolni. Itt fel kell hívni a figyelmet arra - és ez már az atombomba óta tudott , hog y mekkora lehetősége van az embernek: olyan nagy, hogy önmagát is elpusztítsa. És azt is kezdi végiggondolni a világ, hogy meg kell tudnunk: annak, amit most csinálunk, milyen hatása lesz a jövőre - unokákra, dédunokákra, hatodik generációra. És itt a körn yezetvédelem, a növényvédő szerek használata ugyanekkora veszély, csak erre - úgy látszik - nem akar rádöbbenni a világ. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ritka az az Országgyűlésben, amikor a napirend előtti hozzászólással egyetértettek a hozzászólók, a kormány, az ellenzéki és kormánypárti képviselők, legalábbis ami a legfontosabb és alapvető kérdéseket illeti. Igaza van Pusztai Erzsébetnek abban, hogy szét kell választani a géntechnológia mezőgazdaságra, növénytermesztésre, állattenyésztésre vonatkozó részeit; és máshogyan, másként kell megközelí teni az emberre vonatkozó szabályozást, azt, ami az embereket is érinti vagy érintheti. Erre is utalt a napirend előtti hozzászólásában Semjén Zsolt, amikor arról beszélt, hogy nagyon fontos filozófiai és morális kérdéseket is fölvet ez a kérdés; és én ezz el mélyen egyetértek. Azt a javaslatot tehát, amit Pusztai Erzsébet tett, hogy az egészségügyi törvényben foglalkozzunk ezzel, én nem zárom ki, de ezt biztos meg kell előzze bizonyos morális kérdéseknek, tudományos és filozófiai kérdéseknek a tisztázása is , és a szakmában, a tudományban való alapvető kérdésekben való
