Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
2212 kötelezettségvállalás is van a hiány mellett, e ttől el lehet tekinteni ez ügyben, tudniillik maga az önkormányzatiság itt a lényeg. Az önkormányzatiságot elektori rendszerrel, helyi szervezetekkel, valóban sokféleképpen meg lehet valósítani, mint ahogy a világon többféle módon alakítják ki a választott testületeket. Itt az a baj, hogy nagyon sokan abban élnek: ki vegyen részt, és ki ne vegyen részt ezeknek a testületeknek a munkájában, és abban a pillanatban, ha ilyen szelektív módon próbálunk gondolkodni: szakszervezet igen, szakszervezet nem, a szaksz ervezet mint testület vagy mint érdekvédelmi szervezet, vagy a munkaadóknak milyen körei, és milyen rendszerező elvek mentén szabjuk meg, hogy milyen munkáltatókat kik képviselnek - a multinacionális cégek, teljesen természetes, nem egyenlő súlycsoportban vannak a kisvállalkozókkal mint munkáltatókkal e területen, már a vállalások oldaláról sem , mindebből következik, hogy most az átmeneti szabályt, én úgy gondolom, muszáj támogatnunk, mert valamit kell támogatni, e körül létrehozható egy konszenzus. Hossz ú távon el kell gondolkodni az önsegélyező szervezetek teljes törvényi és működési feltételeinek kialakításáról és biztosításáról; és azt hiszem, ebben az ügyben még hosszú törzsfejlődésen kell végigmenni a társadalombiztosítás valamennyi elemének, hogy kr istálytiszta rendszer jöhessen létre. Ehhez a szolidaritási elvet ugyanúgy kell ötvözni a képviselői demokráciával, mint ahogy sok más egyéb elemmel, amikor a társadalombiztosítási önkormányzatokról beszélünk. Én ezért tudnám valahogy azt mondani, hogy elt érő gondolkodás is megjelenhet a szocialista frakción belül bizonyos szervezeti, gazdálkodási, ellenőrzési megoldások tekintetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy valami közös nevezőt - akár más pártokkal együtt - ne tudnánk kialakítani. (20.10) Viszont ha már itt egy önkormányzatot életre keltettünk, akkor el kell gondolkodni azon, hogy milyen durva beavatkozást - akár a törvényi vagy a szabályozási kényszer okán , milyen mértékű és milyen durva beavatkozást követünk el, vagy milyen finom beavat kozást, finom szabályozási mechanizmust építünk be a rendszerbe; és azon is el kell gondolkodni, hogy mennyire társak vagy partnerek azok a szervek, amelyek a jogalkotás által sújtott területen munkálkodnak. Tehát én valamiféle toleranciát tudnék elképzeln i a szabályozás tekintetében, valamiféle érdemibb együttműködést akár a parlamenti bizottságok és az önkormányzatok között. Azt hiszem, hogy valamiféle fejlődés útján elindulhat ez a szabályozási mechanizmus vagy új gondolkodás, és a fejlődés végén - egyk éthárom év ismételt tapasztalatai birtokában - valamiféle valósághoz közelítő rendszer alakulhat ki a társadalombiztosítási önkormányzatok területén. Én azért nem értek azzal egyet, hogy a felelősség oldaláról vagy az összefonódások oldaláról próbáljunk m eg egy jogintézményt alapvetően támogatni vagy megkérdőjelezni, hiszen van ebben egy nagy gond. Milyen politikai felelősséggel bírnak a települési önkormányzatok testületei? A testületek tagjainak semmiféle vagyoni vagy más felelőssége nincsen, mégis az ön kormányzati rendszerünket - mert a többpárti demokrácia elvein alapul - a kiegyenlítés, ellenőrzés, kölcsönös kontroll alapján kristálytiszta önkormányzatnak tekintjük, demokratikus vívmánynak tekintjük. Ugyanígy a parlamenti demokráciát is, mert őszintén, kedves képviselőtársaim, milyen felelőssége van az országgyűlési képviselőnek? A választói előtt politikai felelőssége van a képviselői tevékenysége tekintetében. Ettől megkérdőjelezhető ennek a testületnek a szuverén megjelenítési módja, vagy akármelyik települési önkormányzaté? Teljesen természetes, hogy nem. Tehát nem a szándék és a torzulások alapján lehet egy intézmény szabályozását vagy nem szabályozását megvalósítani, hanem az alapján, hogy valójában önmaga el bírjae látni, képese ellátni azokat a feladatokat, amelyekre felhatalmazzák, valós vagyoni alapja vane annak - és ez nagyon fontos a társadalombiztosítási önkormányzatok tekintetében - a tevékenységnek, amit végez, és ehhez az ellenőrzési intézményrendszer és a vagyonvédelmi garanciák megvan nake. Úgy gondolom, hogy semmi másról nem beszéltem - igaz, hogy 6 perc 10 másodpercben , mindössze arról, hogy a jogi személynek általában mi a felelőssége, és ha ebbe a gondolkodásba be
