Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. GOMBOS ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2189 szám on kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Gombos Andrásnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. DR. GOMBOS ANDRÁS , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hétvégi futárpostá val megkaptuk a jelzáloghitelintézetről szóló T/3652. számú törvényjavaslathoz készített ajánlást, mely ajánlás tartalmazza a különböző képviselők által benyújtott módosító indítványokat. A mezőgazdasági bizottság is készített egy módosítóindítványcsomag ot, mely ezen a héten és a következő héten kerül a bizottságok elé, és reményeink szerint támogatásban fog részesülni. Ez a módosítóindítványcsomag részben a jelenlegi ajánlás egyes pontjaiban is megtalálható, és sokszor azonos; ezeket a duplikációkat igy ekszünk kikerülni, de ugyanakkor vannak olyan részek, amelyek új elemet szándékoznak behozni a törvénybe. (18.10) Így elsőként szeretném kiemelni azt, hogy a 3. §nál bizottsági szinten egy olyan szövegmódosítást javasolunk, mely lehetővé tenné azt, hogy n emcsak ingatlanokra, hanem bizonyos ingóságokra is lehessen jelzáloghitelt felvenni, tehát jelzálogbiztosítékként szerepeljenek azokban az esetekben, hogyha valamely jelzáloghitelfelvevő már ingatlanra jelzálogot kapott, illetve kötött ilyen hitelszerződ ést. Úgy gondoljuk, a jövőben ennek fokozott jelentősége van; és az előkészítés során a szakértőkkel hosszasan egyeztettünk ebben a kérdésben, és reményeink szerint a kormány is támogatni fogja ezt. Ugyanakkor hasonlóképpen próbálunk elmozdulni és a gyakor lat felé kedvező lépéseket tenni abban az értelemben, lehetővé kívánjuk tenni azt, hogy a jelzáloghitelintézet bizonyos behatárolt lehetőségek mellett működő bankári kötelezettségeket is tudjon vállalni az általa jelzáloghitelezettnek - így gondolunk els ősorban számlavezetésre vagy garanciavállalásra. Ez bizonyos mértékig a jelzáloghitelintézetnek a biztonságát is fokozza, mert hiszen ha a jelzáloghitelintézet a hitelezettnek is vezetni tudja a számláját, akkor talán jobban nyomon követhető a rövid lejá ratú hiteleknek az állapota és az adott cégnek a hitelezettsége, anyagi biztonsága. Ugyanakkor szintén a gyakorlati élet felé szeretnénk elmozdulni, amikor a 4. § (2) bekezdését kívánjuk módosítani. Ebben a módosításunkban szeretnénk javasolni azt, hogy az elidegenítési és a terhelési tilalmat a jelzálogbiztosítékul szolgáló ingatlanokra választható módon köthesse ki a jelzáloghitelintézet, ugyanakkor az ingóságok esetében kötelező érvényű legyen az elidegenítési tilalom. Úgy gondolom, a mozgásteret bizon yos mértékig fokozni tudjuk ezzel a megoldással. Több pontosító javaslatunk is van. Ilyen pontosító javaslat az 5. §sal kapcsolatos, amikor is javasoljuk ennek a paragrafusnak az elhagyását, és egy új 5. §ban szeretnénk meghatározni azt pontosan, hogy a jelzáloghitelintézet által a jelzáloghitelszerződés milyen pontokat, passzusokat tartalmazzon. És itt szintén a törvényjavaslat koncepciójával talán kicsit ellentétesen, vagy megengedő módon szeretnénk elmozdulni abba az irányba, hogy a jelzáloghitelsze rződést ne kelljen kötelező érvénnyel közokiratba foglalni, tehát közjegyző által megfogalmazott és hitelesített formába, mert azt gondoljuk, ez is egy plusz, rárakódott költséget jelent, és drágítaná a hitel lehetőségét. És ebben az esetben talán célszerű bb volna, hogy vagylagos, megengedő, választható módon lehessen ezt a szerződést megkötni. További pontosító javaslataink is vannak, és úgy gondoljuk, hogy a jelzáloghitelintézet által adott esetben például csődeljárás, felszámolás esetén megszerzett inga tlanok között különbséget tenni szerencsétlen dolog, mert a törvényjavaslat azt szeretné megvalósítani, hogy ha az ingatlanokat ilyen nem kívánt esetben megszerzi a jelzáloghitelintézet, akkor három éven belül köteles elidegeníteni; és kivételt tesz a tör vényjavaslat a földdel, mert a földet egy éven belül kívánja elidegeníteni. Úgy ítéljük meg, hogy a földet nem lehet kivételes helyzetbe hozni, annál is inkább, mert nem szerencsés, hogyha ilyen esetben mondjuk egy dekonjunkturális állapot van a földpiacon ,
