Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Közbeszerzések Tanácsa 1995. november 1. és 1996. december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló jelentés, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 199... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
2182 államháztartási reformba szervesen be tud kapcsolódni, amely államháztartási reform következetes véghezvitelét elvárnánk a kormánytól. Sajnos, ez a jelenlegi állapotokban nem tükröződik. Nem tükröződik elsősorban a kincstári törvényhez kapcsolódóan, ahol talán egy olyan módosító javaslat fogalmazódott meg - és a gazdasági bizottság vitájában is felmerült , hogy a vagyonkezelési szerződés ek esetébe is be kellene vonni a közbeszerzés intézményét. Ez sajnálatos módon eddig nem valósult meg, annak ellenére, hogy nagyon rugalmasan, több mint egy tucat módosítást hajtottunk végre ezen a törvényen, tehát mint tudjuk, bevontunk ebbe a körbe sok o lyan területet, ami indokolt volt, legutóbb az ÁPV Rt. illetékességébe tartozó beszerzéseket. Tehát azt mondhatnám, hogy a parlament ebből a szempontból jól vizsgázott, viszonylag rugalmasan tudtuk követni ennek a szervezetnek a fejlődését. A kormány részé ről ezt nem tudom így megerősíteni, számos késlekedést tapasztaltam magával a kormányhatározat meghozatalával kapcsolatosan is, hiszen a döntőbizottságok is csak '96tól tudtak működni, és a viszonylag későn megszületett kormányhatározat a pénzügyi, gazdas ági hátterét sem rendezte egyértelműen, mind a mai napig nem optimálisak a feltételek. Tehát véleményem szerint a kormányzatnak itt sokkal komolyabb és megalapozottabb háttérmunkát kell biztosítani, egyrészt ahhoz, hogy az államháztartási reform valójában beinduljon, és az ilyen gazdasági célszervezeteket valóban lehessen integrálni ehhez; de ennek természetesen alapfeltétele, hogy egyáltalán legyen reform. Szót kell még ejteni az önkormányzatokat érintő területről, itt a beszámoló megemlíti, hogy számos ön kormányzattól nem érkeztek be a beszámolók, illetve a jelentések arról, hogy a saját szervezeteikre vonatkozóan milyen rendeleteket hoztak a közbeszerzés érvényesítésére. Egy kicsit érdemes ezzel foglalkozni, bár egy év tapasztalata messzemenő következteté seket természetesen nem ad, de a pályázatok természete - tehát hogy nyílt eljárásban, meghívásos eljárásban vagy tárgyalásos eljárásban történtek a pályáztatások - azért elég sok mindent elmond, és elmond bizonyos véleményt is arról, hogy a gazdaság jelenl egi állapota, a gazdasági morál hogyan is áll, a parlament tevékenységének az irányultsága mi is legyen, hová is próbáljunk hatni, hogy a közbeszerzések még kevesebb antipátiával találkozzanak a közvéleményben - mert el kell mondani, hogy azért volt ilyen. Elsősorban a tárgyalásos eljárások váltottak ki ilyen elmarasztaló véleményeket, amely tárgyalásos eljárások száma 795, és mint tudjuk, ez nem egészen elégíti ki a közbeszerzésre vonatkozó követelményeket. Ezt valójában teljesen ki kellene küszöbölni a kö zbeszerzések esetében. Különösen sok panasszal találkoztunk az egészségügy területén. Az egészségügy egy olyan szektor, ahol a kórházak és nagy egészségügyi komplexumok nagyon sok egészségügyi felszerelésből, gyógyszerből, egyebekből igényelnek, tehát egy nagy csomagot tudnak a közbeszerzés hatáskörébe bevinni, és ennek a megkerülésére, illetve a pályázók kiválasztására valójában nem volt komoly gazdasági gyakorlat. Tehát a versenyhelyzet itt egy érdekes jelenséggel párosult, azzal, hogy nem csökkentek az á rak, hanem növekedtek. Tehát a közbeszerzési törvény alkalmazásba vétele nem hozta azt a járulékos hasznot, amelyet talán minden gazdasági szakember elvárt ettől, hogy az árszintek lefelé mozduljanak. Természetesen volt egy általános és nagyon jelentős ter mészetes árszintnövekedés, de emellett is megállapítható, hogy ez az eljárás itt nem váltotta be a reményeket. Ennek az okait érdemes kivizsgálni, és talán több hangsúlyt helyezni arra, amely ugyan nem fogalmazódik meg egyértelműen és világosan a közbeszer zési törvényben, hogy azért az is nagyon fontos államérdek és cél, hogy ez az árszintre is legyen befolyásoló hatással. Ha nincs versenyhelyzet - mert ez ezt jelenti jelen pillanatban az egészségügyben , olyan mamutközvetítők vagy cégek hatnak közvetlenül ezekre az egészségügyi beszerzésekre, ahol vagy a tárgyalásos eljárás keretében kvázi lefutott versenyről van szó, vagy pedig olyan kevés ennek a piacnak a szereplője, hogy a megegyezés, illetve a verseny kijátszása minden további nélkül elérhető. Azért a nyílt eljárásoknál is voltak panaszok, és természetes, hogy ezen a területen is javítani kell és pontosan - talán a költségvizsgálatokat is igénybe véve - megvizsgálni a közbeszerzések mikéntjét
