Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Közbeszerzések Tanácsa 1995. november 1. és 1996. december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló jelentés, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 199... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke:
2177 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi tája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Közbeszerzések Tanácsa 1995. november 1. és 1996. december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságá val kapcsolatos tapasztalatairól szóló jelentés, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1995. november 1. és 1996. december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló jelentés elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája . Az előterjesztéseket J/3949. és H/4097. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Berényi Lajos úrnak, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének. BE RÉNYI LAJOS , a Közbeszerzések Tanácsa elnöke : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 1995. május 9én fogadta el a közbeszerzési törvényt, és az '95. november 1jén lépett hatályba. A törvény a Közbeszerzések Tanácsát arra kötelezi, hogy éve nte számoljon be az Országgyűlésnek a törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezúttal első alkalommal teszi meg ezt a Közbeszerzések Tanácsa. A tisztelt Házhoz beterjesztett írásbeli beszámoló a közbeszerzési tanács véleményét tükrözi. Négy olyan kérdésk örre szeretnék kitérni röviden, amelyek, úgy gondolom, a tapasztalatokat még inkább megvilágítják. Először: a törvény megalkotásának alapvető célja volt, hogy Magyarországon a közbeszerzéseket átláthatóvá, nyilvánossá tegyük a közvélemény számára, ezzel is elősegítve a gazdasági visszaélések visszaszorítását. Az eltelt több mint egy év alatt a korábbiakhoz képest jelentős változások következtek be. A korábban nem nyilvános vagy nem versenyeztetett beszerzésekkel szemben a közpénzekből eszközölt közbeszerzés ek nagy része a törvény hatálya alá került. A beszámolóból kitűnik, hogy Magyarországon 1996ban 32003300 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, és ezekben a törvény hatálya alá vont központi költségvetési szervek, az önkormányzatok és közszolgáltató vá llalatok - akikre elsősorban ez a törvény vonatkozik - játszották a meghatározó szerepet. Az eljárások megközelítőleg 70 százaléka nyilvános tendereztetés, 6 százaléka meghívásos, 2425 százaléka pedig úgynevezett tárgyalásos versenyeztetés volt. A nyilván osságot a Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja adja meg: az ajánlatkérőnek közzé kell tenni a beszerzésre vonatkozó ajánlati felhívását, a versenyeztetés eredményét pedig ki kell hirdetnie, illetve hivatalosan meg kell jelent etni a Közbeszerzési Értesítőben. Ezen kötelezettség alól csupán egyetlen kivétel van: az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Ebben az esetben a meghirdetés nem kötelező az ajánlatkérő számára, de az eljárás eredményét utólag ugyancsak nyil vánosságra kell hoznia. A Közbeszerzések Tanácsa úgy ítéli meg, hogy a tendereztetés terén kétfajta gond mindenképpen felmerül. Egyfelől valószínűsíthető, hogy jelentős számban valósulnak meg olyan beszerzések is, amelyek nem kerültek a törvény hatálya alá , azonban ezekről a Közbeszerzések Tanácsának - minthogy ellenőrzési jogosítvánnyal nem rendelkezik - nyilvánvalóan nincsenek hivatalos ismeretei. A másik gond a tárgyalásos eljárások feltűnően magas, 2425 százalékos aránya. Ezt az eljárási formát a törvé ny tulajdonképpen csak kivételes esetben engedi. A magas arány vélhetően abból is
