Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
2169 Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Raskó Györg y, frakcióvezetőhelyettes úr, MDNP. Megadom a szót. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Az ország második legnagyobb kereskedelmi bankjának sorsa nem lehet magánügy, és valószínűleg nem is az; legalábbis az az érdeklődés, ami a Postabank körül alakuló botrányt és egyéb híreszteléseket illeti. Bizony mindenki aggódva figyeli azt, hogy mi lesz a sorsa ennek a banknak. Vesztesei már vannak ennek az akciónak: a lakosság, a kisbetétesek a februári roham idején körülbelül 1,5 milliárd forint kamatves zteséget voltak kénytelen elszenvedni azáltal, hogy lekötött betétjeiket idő előtt kivették, felmondták, és ezáltal ezek után nem kaptak kamatot. Hasonlóan nagy és komoly érdeklődéssel figyelik az ország pénzügyi szakértői - és persze a lakosság is , hogy az Arthur Andersenféle könyvvizsgálójelentésnek mi lesz a konkrét tartalma. Ezzel kapcsolatban egyre több a hír, hogy bizony súlyos veszteségeket állapított meg az auditor, és valószínűsíthető, hogy a Postabank a jegyzett tőkéjét teljes mértékben elvesz ítette. A kormány - érezve a bajt és jogosan - alárendelt kölcsön nyújtásával segíteni kíván ezen a bankon. Az alárendelt kölcsönnek azonban van egy óriási hibája: az, hogy tőkeként viselkedik. Ha tehát a Postabanknak további veszteségei halmozódnak fel, e setleg ez az alárendelt kölcsön is mint tőke teljes mértékben elveszik. Miután közel 20 milliárd forintról van szó, azt hiszem, nem mindegy, hogy az adófizetők pénze hogyan használódik fel a Postabank konszolidációja során. Jelen pillanatban a Postabank üz leti értéke jelképes 1 forinttal egyenlő, vagyis miután eltűnt a jegyzett tőke, a mostani tulajdonosoknak nincs valós tulajdonunk ebben a bankban. Az alárendelt kölcsöntőkével azonban a tulajdonosi összetétel maradna a jelenlegi formájában, ami nem igazán megnyugtató. Ezért a Magyar Demokrata Néppárt úgy gondolja, hogy a kormánynak Magyarországon is ugyanazt a lépést kellene megtennie - és biztos, hogy a parlament ehhez támogatását adná , amit a nyugateurópai fejlett demokráciákban és piacgazdaságokban sz okás. Például azt, hogy ilyen esetben a jegybank felszólítja a Postabank tulajdonosait, hogy záros határidőn belül - így például az Egyesült Királyságban egy hónap alatt - tegyék meg azt a tőkeemelést, ami a bankot megfelelő pénzügyi pozícióba hozza tőkeme gfeleltségi mutató és likviditás szempontjából is. A Magyar Demokrata Néppárt ezt javasolja a kormánynak: tehát egy valódi bankkonszolidációt, ahol ez a tőkeemelés megtörténik vagy a mostani tulajdonosok által, vagy ha ők nincsenek ebben a helyzetben, akk or a magyar államnak igenis a Postabank segítségére kell sietnie. Közel kétmillió magyar állampolgárnak van betétje ebben a bankban. Nem hiszem, hogy valakinek is érdeke lennek az, hogy ez a döntés elhúzódjon, esetleg további újabb súlyos pénzügyi nehézség ek merüljenek föl. A bankot tehát konszolidálni kell, és egészen biztosak vagyunk abban, hogy ez esetben a kisbefektetőknek semmitől nem kell félniük, az állam konszolidációs lépése során a kisbefektetők, a betétesek a Postabankban most elhelyezett pénzüke t egészen biztosan 100 százalékban megkapják annak kamataival együtt. Az állam tulajdona egyben garanciát is ad arra, hogy a Postabanknak végre legyen valódi tulajdonosa. Az az osztott tulajdon, ami ma jellemző a bankra, nem igazán teszi lehetővé a menedzs ment fölötti megfelelő kontrollt; így fordulhatott elő az, hogy a Postabank bizonyos szempontból igen erősen költekezett. Tavaly például 2 milliárd forintot fordított csak reklámköltségre, de ezen kívül médiabirodalmat épített föl, amely nagyrészt vesztesé ges, és egyéb más vállalkozásai szintén nem erősítették a bank tőkéjét és pénzügyi helyzetét. Befejezésül tehát: azt hiszem - és ezzel ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaim is egyetértenek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő keret leteltét.) , hogy a Postabank konszolidálására szükség van, és valószínűleg az állam az egyetlen olyan potenciális jelölt, aki, ami (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezt a konszolidációt meg tudja tenni. (Taps az MDNP padsoraiban.)
