Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (KDNP):
2159 Most a szememre hányhatja valaki, hogy minek kell itt ijesztgetni, amikor holnap kezdi tárgyalni az Országgyűlés a büntetési tételeket súlyosbító Btk.javaslatot. A szemrehányás alaptalan, mert a súlyosbítás részben alatta marad az elvárásoknak, részben pedig a bűnüldözési feladatok közül csupán a már pusztító, járványos betegséget kezeli. Az orvostudomány is gondot fordít arra, hogy a járvány kialakulását védőoltásokkal vagy egyéb eszközökkel megakadályozza. A bűncselekmény, a bűnelkövetési járv ány megállításának a varázsigéje: a bűnmegelőzés. Arisztotelész már kétezer évvel ezelőtt felhívta a figyelmet a bűn megelőzésének szükségességére. Beccaria pedig a XVIII. században megfogalmazta azt az alapvető tételt, hogy jobb megelőzni a bűntetteket, m int büntetni azokat. A bűnmegelőzésnek roppant gazdag a nemzetközi és a magyar szakirodalma. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága 1987ben fogadta el a bűnmegelőzés szervezéséről szóló ajánlást, és 1990 után - sőt, azt némileg megelőzően is - nálunk is s orban jelentek meg a kérdéssel kapcsolatos tanulmányok, sőt a gyakorlati megoldásokat tartalmazó programtervezetek. Abban mindenki egyetért, hogy a bűnmegelőzés bonyolult, összetett feladat; a hatékonyságához nem elegendő a büntetések szigorítása, a több r endőr, hanem elengedhetetlen a kormány, az önkormányzatok, a rendőrség, a civil szervezetek, a lakosság és a média együttműködése. Az együttműködésben érdekeltek részfeladatai is tisztázottak. A kormány felelős az állampolgárokat ért sérelmek megtorlására alkalmas kriminálpolitikáért; a korrupciót és a feketegazdaságot letörő, kiszámíthatóbb közteherviselést megteremtő gazdaságpolitikáért; a bűnözési alkalmakat megszüntető szociális, oktatási és foglalkoztatási, települési és tájékoztatáspolitikáért; valami nt a pénzügyi feltételek biztosításáért. A bűnmegelőzés fő letéteményesei kétségtelenül az önkormányzatok, hiszen a lakosságot legközvetlenebbül érintő problémákat ők ismerik, a helyi bűnözés alakulását, jellegét, súlypontjait, okait és következményeit ők tudják a legjobban átlátni, s az anyagi feltételek állami biztosítottsága esetén a kezelési, megoldási stratégiákat kidolgozni és megvalósítani. A társadalom minden egyes tagjának egyénileg is mindent el kell követnie annak érdekében, hogy se ő, se mások n e váljanak bűncselekmény áldozatává. Jobban kellene figyelni egymásra, igénybe venni a korszerű vagyonvédelmi eszközöket, és szakítani azzal a közömbösséggel, amelyik csak tétlen szemlélője egy közösen megállítható erőszaknak. Nagyobb szerepet kell biztosí tani a civil szervezeteknek és a tájékoztatási feladatokat ellátó médiának. A kormány 1995. május 17i határozattal hozta létre az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot; elkészült a - nem tudom, hányadik - bűnmegelőzési program; a közbiztonságról konferenciát ta rtott. Csak éppen a történet elvarratlan és befejezetlen, mint egy Schubertszimfónia. Persze azért annyi történt, hogy a belügyminiszter úr a rendészeti bizottságban kijelentette: a bűnmegelőzés alapvetően kormányzati feladat. Háromszoros éljen, mert lega lább megvan a felelős, és megvan az, akihez fel lehet tenni a kérdést, hogy a kormány mikor szándékozik végre - a kormányprogram is megígérten - leszállni az elmélet és a csodálatos elképzelések éteri magasságából a földi bugyrokba. Mikor szándékozik megva lósítani a bűnmegelőzési programot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy elmúljék végre a járványveszély, és csökkenjen a bűncselekmények száma? Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (15.30) ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (KDNP) :
