Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2143 Kezdjük az iskola kérdésével! Nagyon kézenfekvően hangzik az, amit Pokorni Zoltán a múlt héten elmondott: mit keres az iskolában a reklám, tiltsuk be az általános iskolában és k orlátozzuk a középiskolákban is a reklámozást. A dolog nagyon kézenfekvően hangzik, én mégsem tenném ezt. Nem arról szeretnék vitatkozni, hogy kelle az iskolában reklámozni, mint ahogy arról sem szeretnék vitatkozni, hogy kelle az utcán, kelle az autóbu szon, kelle az újságokban, és kelle a televízióban reklámozni. A különböző reklámhordozóknak megvan a maga gazdája, és általában azt kell mondani, hogy akié az a reklámfelület, vagy képzeletbeli reklámfelület, vagy reklámozási lehetőség, reklámozási tér, az maga el tudja az esetek nagy többségében dönteni, hogy ott indokolte reklámozni. A kérdés, amiről most vitatkozunk, hogy kelle ezt a törvényben tiltani. Azt gondolom, nagyon kézenfekvően hangzik, de azért gondoljuk végig a következőt. Ki miatt akarju k - akik akarják - az iskolában korlátozni a reklámozást? A gyerekek miatt. Mert azt gondolják, hogy óvni kell az iskolában a gyerekeket a reklámtól. Én azt gondolom, hogy tetszik, nem tetszik, a gyerek is vevő. Az iskolás gyerekek is ott vannak abban a so k milliós tömegben, akik a Magyarországon forgalomba kerülő árukat vásárolják. A gyerek is választ az áruk között, amelyeket neki a piacon felkínálnak. Az ő választását is befolyásolja az áruk között a reklám. És indokolt, hogy befolyásolja a reklám, amiko r ő választ kétféle csokoládé vagy kétféle Barbiebaba között - ami itt szóba került , akkor neki is szüksége van azokra az információkra a választásához, amiket hozzá a reklám tud eljuttatni. Azt gondolom tehát, hogy nem magától értetődő, nem természetes dolog, hogy az iskolából általában ki kell zárni a reklámot, hanem alaposan végig kell gondolni, hogy az iskolában hol, milyen termék reklámját lehet indokolt korlátozni vagy kizárni, és melyek azok a termékek - például könyv, színház, ha tetszik csokolád é, tornacipő, de nem sorolom tovább , amiket esetleg lehet az iskolában is reklámozni; nem akarom én ezt eldönteni, döntse el az iskola. Azt gondolom tehát, hogy általános korlátozás nem indokolt. A másik kérdés: dohány, szeszes ital. Itt is az első gondo lat az általános tilalom. Van is olyan módosító indítvány, Mező István képviselőtársunk nyújtotta be, hogy térjünk vissza a dohányáruk általános tiltásához. Nos, tisztelt képviselőtársaim, én mindenkivel egyetértek - és tevőlegesen egyetértek, mert a kezem ben még nem volt cigaretta, és nem volt pohár sem, mármint olyan pohár, csak vizes pohár , tehát egyetértek azzal, hogy az alkohol is meg a dohányzás is rendkívül káros. Az is igaz, hogy valamelyest a reklám is hozzájárul a dohányzásra és az italozásra ké sztetéshez. De azért vegyük észre, hogy abban a ma már említett országban, a Szovjetunióban, ahol a vodkának nem volt reklámja, azért a vodkafogyasztás elég magas szinten volt és van; és ahol a cigarettának sem volt reklámja, és a Szovjetunió lakossága a l egmagasabb dohányfogyasztású országok közé tartozott, és valószínűleg tartozik ma is. Tehát nagyon jól tudjuk, hogy nem reklámkérdés a dohányzás és nem reklámkérdés az alkohol. Sokan említették, előttünk áll az a kérdés, hogy mit lehet tenni és mit lehet t enni törvényi úton a nemdohányzók védelmében. Állítólag jön egy ilyen vonatkozású törvény. Nagyon meg kell gondolnunk majd, hogy mit teszünk ebben az ügyben. Azt gondolom, ez elsősorban nem törvényi szabályozás, hanem kampányok, kampányok és kampányok kérd ése. Törvényi szabályozás kérdése is, dohányzók és nemdohányzók együttélésének szabályozása, és mint szenvedő alany értek ezzel egyet, de azért alapjában véve nem reklámkérdés. Hadd tegyek hozzá még valamit: amíg van a dohányáruknak piaca - márpedig van pi aca , amíg a dohányzók sokféle dohánytermékből választhatnak, addig nem lehet kizárni azt, hogy ezen a piacon reklám is legyen. Nem azért, mert ez a dohánygyárak érdeke, hanem azért, mert ez a dohányosok érdeke is, hogy ők választhassanak, és a választásu knál a reklámot is figyelembe vehessenek. Ezért azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a dohányzás és a szeszes italok reklámjának az általános tiltása - ami sokáig névleg és valójában is megvolt nálunk - nem volna helyes. Elvileg nem volna helyes, de gyakorlatilag sem volna helyes. Amit itt tenni lehet, az az, hogy végig kell