Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2139 egyszerű oka van; pontosabban nagyon sok fajta oka van, én egyet szeretnék említeni: gazdasági szempontból közelítek ehhez a kérdéshez. Az a helyzet, hogy teljesen világos: a magyar piacon jelen lévő multik nagyonnagyon tőkeerősek, és adott esetben a marketingköltségvetésük nagyobb, mint az egész magyar ágazat összköltségvetése, nem csak a marketingköltségvetése. Gondoljanak bele abba, hogy a Coca Colának a marketingre és a reklámra elköl tött pénze több, mint az egész üdítőipari ágazat tevékenysége Magyarországon együttvéve. Ezeknek a vállalatoknak miért adjuk meg még azt a versenyelőnyt is, hogy azt a fáradságot sem kell maguknak venni, hogy a magyar piacon egy, a magyar piacra, a magyar fogyasztók igényeinek és kedvének megnyerésére készített reklámot csináljanak, hanem egyszerűen fogják magukat - a legtöbb reklám erről szól , és a NyugatEurópába, az amerikai piacra készült reklámokat adaptálják. Adott esetben már ezt sem teszik, mert m ég csak le sem fordítják, hanem azt vetítik le, hogy: "Let's make things better!", és azt nem tudják már megoldani - mert az még plusz költség, és már ennyi fillérjük nincsen rá, bár milliárdokat költenek reklámra , hogy annyiban járjanak a magyar fogyasz tók kedvében, hogy azt mondják: "Tegyük jobbá a dolgokat!" Ez aggasztó! Egészen egyszerűen aggasztó azért, mert teljesen világos, hogy a magyar piacon tevékenykedő magyar cégek reklámköltségvetése, reklámlehetősége jóval korlátozottabb. Miért hozzuk versen yelőnybe ab ovo azokat, akik megpróbálják a magyar piacot megdolgozni? - azt gondolom, hogy nem kell. Azért mertem a Coca Cola példáját felhozni, mert a Coca Cola, dacára annak, hogy az egyik leguniverzálisabb termék, és a marketingpolitikája is ez, mégis megtette azt, hogy lefordította az "always"t arra, hogy "mindig" - Coca Cola. Kifejezetten a magyar fogyasztókra, a magyar tradíciókra, a magyar kulturális hagyományokra asszociáló reklámot vetítenek, amit azért csinálnak, mert a magyar piacot akarják meg dolgozni; bár a Coca Cola abszolút világtermék, és a Coca Colát többen ismerik, mint Beethovent, szerte a világon, ennek dacára ők - ez iránymutató - figyelmet fordítanak erre. Megtehetnék, hogy nem, mert nem számítana semmit; de azt gondolom, iránymutató lenne az, ha a magyar piacra legalább a magyar szereplők eleve marketinghátrányt és reklámhátrányt jelentő körülményeit figyelembe véve arra köteleznénk ebben a törvényben az összes reklámoztatót - nem azt akarom mondani, hogy csak magyar nyelven legyen re klám, hanem kötelezzük őket arra , hogy mindent magyar nyelven is reklámozzanak. Ebből ép ésszel az következik, hogy valószínűleg nem fognak angolul vagy más nyelven reklámozni, csak akkor, amikor ez kifejezetten indokolt. Amikor például teljesen világos, hogy az egész világra szóló marketinget és reklámot építenek ki, és ez a stratégia, majd meg kell csinálni azt, hogy ha a magyar fogyasztó véletlenül máshova megy, akkor is eszébe jusson, hogy az "always Coca Cola" mit jelent, bár Magyarországon azzal tal álkozik, hogy "mindig Coca Cola", tehát ezeket nagyon szellemesen együtt szerepeltetik. Azt hiszem, ez a szempont is egy sajátos szempont, amiről szerettem volna akkor beszélni, amikor önöket arról győzködöm, hogy az a módosító indítvány, amit ezzel kapcso latban beadtunk, nyerje meg az önök tetszését, és támogassuk. Egyébként sok más szempont is van; hovatovább kifejezetten zavaró az, hogy a magyar tévében szereplő reklámok nagyobbik része fittyet hány arra, hogy azért az ebben az országban használatos nyel v mégis a magyar, és most már a magyar szóviccekre és a magyar nyelv gazdagságára sem lehet alapozni reklámot. Arról nem is beszélve, hogy ezek az adaptált reklámok, amelyek teljesen idegenek a magyar fogyasztói szokásoktól, tradícióktól, milyen teljesen a bszurd és életidegen reklámfilmeket eredményeznek. Gondoljanak bele: vajon Magyarországon aze a normális viselkedés, hogy a városi gyerekek hazalátogatva a nagyszülőkhöz, azért mennek oda, hogy porból készült húslevest egyenek? (21.50) Szerintem ez képtelenség. De az adaptált reklámoknak, sajnos, ilyen hatása van, ezt szerintem jó lenne elkerülni. Éppen ezért azt gondolom, hogy nagyon sok más szempontot lehetne feleleveníteni,