Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
2109 A magyar parlamentben alkotmán yellenes törvényeket hozni, azokról vitatkozni, és azokat megszavazni a Kisgazdapárt véleménye és szerény véleményem szerint nincs lehetőség, és nem lehet. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Sebők János úrnak, Magyar Szocialista Párt. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársak! A 6. fejezet címéből kivettem a titkos információgyűjtést, illetve az 54. §ból kivettem a rendőrségi törvény 7. és 8. fejezetét. Ezzel nem k ívánok sokat foglalkozni, csak várom a választ a kérdésemre, amit az általános vitában feltettem: mely szerv végzi a titkos információgyűjtést? Ez a szerv melyik nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozik; és ezt a szervet az Országgyűlés melyik bizottsága ell enőrzi? Ha erre megkapom a választ, akkor úgy hiszem, a titkos információgyűjtésre is megkapjuk a választ. Azonban az 54. és az 56. §t a jogászoknak kellene alaposan átnézniük, mert megmondtam, hogy nem vagyok jogi szakember, és ebben elég sok problémát l átok. A 7. fejezetet azért vettem ki, mert titkos információgyűjtést - ahogy az előbb említettem - a határőrség nem folytathat; a 8. fejezetet viszont azért, mert feleslegesnek tartom, ugyanis a törvényjavaslat tartalmazza az adatkezelést. Az egész rendőrs égi törvényt - pontosabban a fél rendőrségi törvényt, mert végeredményben majdnem a felét beletették a határőrségről szóló javaslatba - nem tudom így elfogadni, mert erre is feltettem a kérdést: egyrészt ki tudja meghatározni azt, hogy a határőrség mikor f egyveres erő, és mikor rendvédelmi szerv. Azaz mikor melyik szervként cselekszik? Úgy hiszem, ezt nagyon nehéz meghatározni. Másrészt pedig beemelték azt a bizonyos 58. és 59. §t a rendőrségi törvényből. Ez végeredményben hogyan is alkalmazható? Ugyanis i tt a fegyveres erő kötelékében történő alkalmazásról van szó, de erre az alkotmány egy külön passzust ír, hogy mikor lehet alkalmazni a fegyveres erőt. Ha viszont bekerül ebbe a törvénybe, nekem az az érzésem, hogy rendvédelmi szervként akarják alkalmazni. Ez pedig véleményem szerint nem elfogadható. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Még egykét résszel foglalkozni fogok, de mivel a többi rész mind a rendőrségi törvénnyel, illetve a bűnüldözési, bűnmegelőzési, nyomozási cselekményekkel kapcs olatos, ezért azokkal nem foglalkozom. Ugyan módosító javaslatok tömegét adtam be, de nem tudok mást tenni és csinálni, mert véleményem szerint a határőrség mint fegyveres erő, ilyen cselekményeket nem végezhet. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelzés nem érkezett, a vita e szakaszát lezárom. Most a 101120. számú pontokban szereplő módosító javaslatok vitája következik - természetesen a korábbi vitaszakaszokban szereplő javaslatok kivételével, a határőrség adatkezelésére vonatkozó szabályainak módosítását tartalmazzák. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Sebők János jelentkezik.) Sebők János úr, Magyar Szocialista Pá rt. Megadom a szót. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! A 111. ponthoz szólnék hozzá, amely szerint a 69. § elhagyását javasoltam. Csodálom, hogy ezt éppen az emberi jogi bizottság nem vette észre, hiszen ez véleményem szerint alkotmányba ütközik, mégpedig az alkotmány 59. §ának (1) bekezdésébe, amely szerint "a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog". Mit foglal magában ez a bizonyos 69. §? Azt, hogy aki belép az ország területére, annak 90 napig tárolják a következő adatait: a beutazás helyét, idejét, módját, a beutazó személy nevét - családi és utónév , a
