Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
2100 S hát természetes, a légi határsértés is ma már nem katonai eset, hanem légirendészeti eset. A légi közlekedésről szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mely szerveknek a feladata ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása. S ez nem a határőrség feladata. Úgy hiszem, elnök asszony, hogy már túl is léptem a 27. pontot, és akkor itt befejezem, mert bizto san lesznek további felszólalások, addig rendezem az anyagaimat. (18.40) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt képviselő úr, semmi probléma, mert a 33., 53., szóval sok pont tartozott még ide az első vitaszakaszhoz, de ha befejezte, akkor az első vit aszakasszal kapcsolatosan még több képviselő kért szót. Elsőként Kőszeg Ferencnek adok szót. Az 1től 27. pontig és a 33., 53., 54., 59., 60., 64. és 100. pontok tartoznak ide. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Részben csatla kozni szeretnék ahhoz, amit Sebők képviselőtársam elmondott, de már Tóth Pál bizottsági előadó felszólalásában is szóba került az a kérdés, hogy kikerült, illetve feltehetőleg kikerül - minthogy a kormány egyetértett ezzel a javaslattal - a válsághelyzet m eghatározása a fogalommeghatározások közül. Marad tehát a konfliktushelyzet. A konfliktushelyzet a törvényjavaslat meghatározása szerint olyan helyzet, amely még az ország területén kívül van. Tehát ebben a helyzetben létrejön egy veszély, de az országot n em érte még semmiféle támadás. Az én javaslatom - amely a 18. pontban szerepel a jegyzőkönyvben - a fegyveres konfliktus fogalmának bevezetését tartalmazza. Megítélésem szerint erre a fogalomra azért volna szükség - és azután, hogy a válsághelyzet kikerül a törvényből, még inkább szükség van erre , mert ez azt a szituációt írja le, amikor olyan méretű fegyveres csapat tör be az országba, amely nem indokolja - vagy legalább egy darabig, vagy remélhetően nem indokolja - a minősített helyzetnek az Országgyűlé s által történő megállapítását, ugyanakkor azonban szükségessé teszi, hogy a határőrség honvédelmi erőként, tehát a határvédelem eszközeivel lépjen fel. Igaz az, hogy a törvényjavaslat a 21. §ban szól a fegyveres betörés helyzetéről. Azonban, ha jól vette m ki Sebők képviselőtársam szavait, tulajdonképpen ugyanazt a kérdést tenném én is fel vagy ismételném meg, amiről ő is beszélt. Véleményem szerint ez a törvény azt a helyzetet nem határolja körül, mert a 21. § azt mondja, hogy "fegyveres támadás esetén ré szt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel történő megvédésében." Tehát itt a törvényalkotó mintha egy olyan szituációt tételezne fel, amikor már voltaképpen a honvédség erői is kény telenek beavatkozni a védelmi küzdelembe és amikor meg kell történnie az alkotmány, illetve a honvédelmi törvény értelmében a határőrség átalárendelésének, tehát annak, hogy a határőrség is a honvéd vezérkar irányítása alá kerül. Ha az alkotmány azt mondj a, hogy a határőrség maga is fegyveres erő, amelynek katonai védelmi feladatai vannak, akkor pontosan az ezt megelőző helyzet az, amelyben ezek a katonai védelmi feladatok érvényesülnek, amikor még nem indokolt ez az átalárendelés és nem indokolt a honvéd ség erőinek bevetése. Elvileg elképzelhető olyan helyzet, amikor ez nem pusztán rendészeti feladat, hanem azt meghaladó, de a háborúra jellemző körülményeket még el nem érő szituáció. Ezt próbálnám a "fegyveres konfliktus" kategóriával körülírni. Ennek ter mészetesen nemcsak az az értelme, hogy bevezet egy új fogalommeghatározást, hanem az is, hogy erre a helyzetre teszi lehetővé azt, hogy a határőrség olyan módon használja a fegyverzetét, ahogy egy katonai erő használja. Tehát ez az a helyzet, amikor érvény telenné válnak a határőrség rendészeti jellegű fegyverhasználatának a korlátai, és a határőrség egésze és különösen annak határvadász századai nem úgy vannak felfegyverkezve, hogy egy rendőri jellegű fegyverhasználatot tegyenek lehetővé, hanem annál sokkal bővebben; tehát nyilvánvaló, hogy azok a korlátozások és szabályok, amelyek egy rendőri jellegű, rendészeti jellegű fegyverhasználatban szükségesek, ebben a katonai jellegű fegyverhasználatban nem lehetnek szükségesek.
