Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZILI SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
2095 Ami azt jelenti, ha például ebben az évben sor kerül a Magyar Honvédség működéséről szóló törvényjavaslat benyú jtására, annak a címe nem lehet az, hogy a Magyar Köztársaság Magyar Honvédsége vagy a Magyar Köztársaság Honvédsége, hiszen a Magyar Honvédséget is tulajdonnevesíti az alkotmány. Ezért szeretném, ha az alkotmányjogászok ezen elgondolkodnának, és az alkotm ányügyi bizottság, amikor ezt újólag vizsgálja, ténylegesen pontot tenne arra - amit most is mondok , hogy egyetlenegy törvény sem térhet el sem szövegében, sem tartalmában a jelenleg érvényben lévő alkotmánytól. A törvényjavaslat bevezető szövegével kapc solatban ugyanez a problémám, amit úgy módosítottam, hogy kivettem a "határőrizetről" és a "Magyar Köztársaság" megnevezést, mert indokolatlan ennek a benntartása az alapján, ahogy indokoltam a törvényjavaslat címét. A 2. §t azért javasoltam módosítani, m ert automatikusan lemásolták a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdésének b) pontját, és nem vették figyelembe, hogy a honvédelmi törvény 21. § (3) bekezdése nevesíti, hogy a fegyveres erők mely komponensének feladata a határőrizet. Mégpedig a következőképp en nevesíti - idézem a honvédelmi törvény 21. § (3) bekezdését : "A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását." Tehát eleve nem lehet figyelembe venni azt, amit a honvédelm i törvény 22. § (1) bekezdésének b) pontjából lemásoltak, hogy a fegyveres erők feladata az államhatár őrzése és védelme. Ugyanis a nyugati országokban az államhatár őrzése sehol nem feladata a fegyveres erőknek. Egy kicsit lassabban haladok, elnök úr, mer t ugyan össze van szedve az anyagom, de mégis néznem kell az ajánlás pontjait. Módosítani kívánom a 4. § 8. pontját, amely a határterületet 20 kilométerben határozza meg. Én 5 kilométerben javaslom ezt meghatározni, ugyanis az 5 kilométert tartom indokoltn ak a határőrizet szempontjából, és nem a 20 kilométert. Tudvalévő, hogy valamikor miért volt ilyen nagyságú a határterület; azért, mert különleges rendszabályok érvényesültek. Ezen felül tudom, hogy a jogalkotónak mi volt ezzel a célja. Az, hogy a határőrs ég járőrözik a 20 kilométeren belül, a határőrség bárkit igazoltathat, a határőrség bármely gépjárművet megállíthat és ellenőrizhet. Azonban én ahhoz tartom magam, amit az alkotmány előír, vagyis hogy a határőrség elsősorban fegyveres erő. Márpedig ha megn ézzük a honvédelmi törvényt, láthatjuk, hogy a fegyveres erő másik komponense, a Magyar Honvédség nem igazoltathat polgári személyt, nem állíthat meg gépjárművet és nem ellenőrizheti. Ha a fegyveres erő egyik komponensének ez nem adatik meg, akkor nem adat hatik meg a fegyveres erő másik komponensének sem. Egyébként az, hogy fegyveres erő ellenőriz, sérti az alkotmány 58. § (1) bekezdését is, amely a következőt írja elő: "Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - a törvényben meghatároz ott esetek kivételével , megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is." Ilyen jog csak a rendőrséget illeti meg. De - véleményem szerint - ha a rendőr a határt erületen valakit megállít, neki sem joga érdeklődni az iránt, hogy miért tartózkodik azon a területen, kivéve, ha az illető törvénybe vagy más jogszabályba ütközött. De így különösen nem, hogy fegyveres erő tagja. A következő dolog, amiről az emberi jogi b izottság előadója már szólt. Ez pedig a 4. § 15. pontja, az úgynevezett válsághelyzet. (18.10) Ezt ugyan elfogadta a kormány - a Mécs Imre képviselőtársammal benyújtott javaslatot , azonban szeretném felhívni én is a figyelmet, mert találkoztam az anyag á tnézése közben olyannal, hogy több helyütt szerepel a "válsághelyzet", ami teljesen értelmetlen meghatározás e meghatározás alapján. Erről senki nem tudja megmondani, hogy végeredményben mikor következhet be az a helyzet, amikor a fegyveres erőt mozgatni k ell, vagy éppen alkalmazni kell.
