Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 7 (257. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
1958 egy fogadáson a délután folyamán, amikor is az egyik nagyon neves nemzetközi jogtudós azt mondta, hogy gratulál a magyar parla mentnek a környezetvédelmi törvényért, amelyet nagyon komoly szakfordításban az európai egyetemek nemzetközi és környezetvédelmi jogi tanszékein példaként fognak oktatni. Egyszerűen azért, mert egy olyan törvény született, amely egyrészt integrálni tudja a ma haladó szemléletet, tehát olyan irányokat, olyan elveket, olyan iránymutatást, nemzetközi szervezetek iránymutatásait, amelyek eddig nem kodifikálódtak egyértelműen. Másrészt viszont tartalmaz olyan normákat is, amelyek egyértelműen számon kérhetők, de nem mennek olyan részletekbe, amely részleteket más törvényekben kell tudni rögzíteni. Egy egyértelmű dicséret hangzott el, és azt hiszem, ezt továbbítanom kell a magyar parlament tagjainak, akik nagyon nagy többséggel fogadták el ezt a törvényt. Azt hisz em, ezzel a jó érzéssel kell a kezünkbe venni ezt a nemzeti környezetvédelmi programot is, hiszen ez a törvény írta elő, és nem másról van szó, mint arról az alapvető elvről, hogy minden törvény annyit ér, mint amennyit abból igazán végre lehet hajtani, ha jtatni. És ahhoz, hogy végre lehessen valamit hajtani, nyilvánvalóan további programokra van szükség; mert példának okáért az előbb vitatott gazdasági feltételrendszert is csak akkor lehet megteremteni, ha olyan értelmes programok vannak, amelyek a célok m ellett az eszközöket és a megfelelő feltételeket is ki tudják dolgozni, és ezt megfelelően rögzíteni is tudják. Én tehát azt hiszem, hogy egy olyan program van a kezünkben, amelyre mindenféleképpen fel kellene hívni - és meg kell találni a módját, hogy mil yen úton lehetne felhívni - a társadalom széles rétegeinek figyelmét, mert ez a program nem egyetlenegy ágazat programja. Anélkül, hogy mélyebben részleteibe mennénk, tudomásul kell venni, hogy egy nagyon komoly politikai program is van a kezünkben: egy na gyon komoly, társadalmat érintő társadalmi program; egy nagyon komoly társadalomfejlesztési program; egy olyan program, amely keményen visszahat a gazdaságra. Kissé sajnálom, hogy Tardos Márton közben elhagyta a termet, mert én is szerettem volna csatlakoz ni az általa elmondottakhoz. Ugyanakkor egy olyan program, amely nagyon keményen a műszaki fejlődésre visszahat, valamint mindezek kapcsán az emberi életkörülményeknek is egyfajta meghatározója. Az előbb hallottuk ennek egy nagyon fontos elemét, az egészsé gügyet érintő lényeges kérdések spektrumát. Azt hiszem, azért érdemes ezt - nem nagyonnagyon hangzatosan - felsorolni, mert mindegyikre lehetne nagyon jó példát is mondani. Az egyiket - szintén kicsit kitérőként, tájékoztatásul - hadd mondjam el tisztelt képviselőtársaimnak: a környezetvédelmi bizottság kezdeményezésére a házelnök úr, Gál Zoltán úr felhívással fordult a szomszédos országok parlamenti elnökeihez, hogy május végén az illetékes bizottságok vezetői látogassanak el ide Magyarországra, hogy a ma gyar nemzeti környezetvédelmi programot itt közösen vitassuk meg. Természetesen azon elemeit vitassuk meg ennek, amelyek tartoznak a szomszédainkra is. Vajon mi az, ami nem tartozik rájuk? Nagyon kevés rész, többször közhelyszerűen elhangzott, hogy a körny ezetvédelem egy olyan tevékenység, amely nem nagyon tűr sem kulturális, sem politikai, semmilyen más határt. Sokszor hivatkozunk itt azokra a nemzetközi egyezményekre, amelyek egyik pillérét alkotják tulajdonképpen ennek a programnak. Ezek a nemzetközi egy ezmények ezen országokra is feltétlenül kiterjednek. De ugyanakkor nagyon fontosnak tarthatjuk azt is, hogy egyeztessük velük ezt a programot, azért, hogy mi is egyeztethessük az ő programjaikat is, hiszen a levegő, a víz és nagyon sok más tényező szempont jából is egymásra utaltan élünk ebben a medencében. Azt hiszem, hogy a magyar parlamentnek ez a kezdeményezése mindenképpen példamutató, ezért tisztelettel - amit megtettem írásban is - arra szeretném kérni a Házat, hogy az általános vitát a későbbiekben f üggessze föl, várja meg ennek az egyeztetésnek az eredményét, és a végső szót - nem teljes mértékben befolyásolva természetesen álláspontunkat, de kiegészítve netalántán a végső határozatot - ennek a találkozónak eredményeként mondja ki. Azt hiszem, érdeme s szólni arról, hogy milyen nagy jelentőségű ennek a társadalmi hatása. Nevezetesen szó van arról, hogy egy ilyen program végrehajtása nem úgy működik, hogy az állam
