Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
1910 törvénysértést, vagy nem követett el. Bizonyára képviselő úr is érzi, hogy ez a rész mindenféleképpen pontosításra szorul, ha enyhén akarok fogalmazni. "A lebontás folyamatában részt vevő személyek és cégek az ország gazdasága szempontjából pozitív szerepet töltöttek be." Én megvárnám mindenképpen a végső mérleget, és én nem tartom pozitív mérlegnek azt, hogy ha megállapodnak, illetve hozzájut nak ahhoz az információhoz, ami 3000es kormányhatározatban fekszik, hogy mi az a minimális ár, amin be lehet fogadni ezeket a vásárlási szándékokat, majd erre a mértékre tesznek ajánlatot, és az ajánlattevő és a bírálóbizottságban levő több esetben egy ug yanaz a személy, én ezt semmiféleképpen nem nevezném pozitív és követendő eljárásnak. Pontosan ez a probléma lényege, hogy ez negatív eljárás. Tehát ha lehetőségünk lenne a jelentés tartalmáról vitatkozni, mindenképpen arról próbálnám meggyőzni a képviselő urat - nyilván akkor hosszabban, mert van értelme , hogy itt negatív szerepet töltöttek be. Az 5. pont: "A parlament fontosnak tartja, hogy éljen alapvető funkciójával, a kormány ellenőrzésével." Elfogadható, megfelel a határozati javaslat formai követel ményeinek. Én úgy ítélem meg, hogy ez elég triviális, és ha ezt országgyűlési határozatba foglaljuk, egy kicsit súlytalanná tesszük a többi országgyűlési határozatot, de elképzelhető, ha a képviselő urat ilyen szándékok vezérlik. Én nem tartanám ezt egy ol yan súlyú kérdésnek, amiért érdemes lenne határozatot hozni. "Ennek lejáratása és helytelen gyakorlatának kialakítása káros." Várnám az érveket, mert eddig az általános vitában nem hangzottak el érvek, amik ennek a lejáratásáról szóltak és a helytelen gyak orlatról. "Helytelen volt a vádakat megfogalmazó képviselőket a parlamenti vizsgálóbizottságba vezetőként és tagként beválasztani." A vádakról már próbáltam beszélni. Én az elmúlt alkalommal felkészültem, elhoztam azt a sajtóanyagot, ami ebben a kérdéskörb en megjelent; az én ismereteim szerint teljes körű dokumentációval rendelkezem: két ilyen lefűzött dosszié is itt volt, és vártam, amikor azt mondják, hogy elhangzottak vádak - nyilván konkrétan megmondva, hogy mikor, hol, mi maga a vád, hogy tudjak erre é rdemben válaszolni, mert én nem tudok ilyenről. Tehát nem vitatom, hogy ha esetleg azt mondják, hogy van, csak azt konkrétan kellene megnézni: mikor, mi volt a vád és miért nem igaz. Nézzük meg, mert eddig nem volt ilyen; és amí g nincs ilyen, addig én úgy gondolom, hogy felelőtlenség vádakról beszélni. Éppen olyan megalapozatlan dolog, mint amiért ma többen felemelték szavukat a Házban, hogy képviselők gyakorlatilag mindenféle érvek, indokok nélkül és a valóságtól elrugaszkodva t esznek kinyilatkoztatásokat. Az, hogy ebbe a parlamenti vizsgálóbizottságba helyes volt vagy helytelen megválasztani valakit, erről lehet beszélgetni, még lehet itt egy plenáris ülésen is beszélgetni, de egy parlamentáris demokráciában, mondjuk, egy ország gyűlési határozattal adottak a lehetőségek. Mert ez egy országgyűlési határozat, amiről most beszélünk, és amire az ön javaslata szól, hogy mondjuk róla, hogy az az országgyűlési határozat helytelen volt; nem ez a szokás és nem ez a követendő modell igazán diból. Két dolgot lehet csinálni egy országgyűlési határozattal: hatályon kívül helyezni vagy módosítani. Most arról beszélgetni, hogy helyesen döntöttünk akkor vagy helytelenül, célszerűtlen, kicsit méltatlan is a parlamenthez. Tehát ha önnek javaslata va n, én azt mondanám, hogy ezekkel a parlamentáris eszközökkel éljen, hogy módosítani vagy hatályon kívül helyezni. Eljutottam az utolsó mondathoz, amelyben úgy szól a képviselő úr határozati javaslata: "A parlament megállapítja, hogy a vizsgálat és annak tá rgyalása során az országgyűlési képviselők mentelmi jogukban bízva olyan módon vádaskodtak és nyilatkoztak, ami méltatlan az Országgyűléshez". (22.40) A véleménynyilvánításnak a világon mindenhol vannak korlátai. Ezek a korlátok általá ban nem országgyűlési határozati javaslatok, és nem a kormánypárti többség minősíti egy határozati javaslattal, hogy képviselői vagy nem képviselői megnyilatkozás méltó vagy méltatlan. Egy
