Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
1907 Az ellenzéki oldalról született javaslat - amit én magam jegyeztem és majd a későbbiekben kapcsolódó módosító javaslattal igyekszem továbbfinomítani - azt célozza, hogy megfogalmazza azokat az intézkedéseket, amit a bizottsági jelentés megtárgyalása után kell tenni. Teljesen jogos észrevétel volt az általános vitában az a m egállapítás, hogy a bizottsági jelentés mögül gyakorlatilag hiányzik egy olyan határozati javaslat, amely a teendőket és az előttünk álló feladatokat legalább jelzi és lajstromba veszi. (22.20) É n akkor jeleztem, hogy a bizottságnak nem sikerült ilyen határozati javaslatokat megfogalmaznia. Azért nem sikerült, mert talán kellő elszántság sem volt erre a bizottságban, de olyan álláspont semmiféleképpen nem volt, ami a többség támogatását bírta voln a. Egy olyan vélemény is felvetődött, hogy a parlamenti vitát követően, annak ismeretében tesz a bizottság kísérletet határozati javaslatra. Akkor már jeleztem, hogy én a magam részéről teszek ilyen javaslatot annak érdekében, hogy valóban a szükséges teen dőkről az Országgyűlés határozzon. Két része van a javaslatomnak. Az egyik a köztisztviselők összeférhetetlenségének a szabályozásával foglalkozik, a másik pedig a transzferábilis rubelben keletkezett államadósság lebontásáról egy beszámolót kér a kormányz attól. A köztisztviselői törvény rendelkezik összeférhetetlenségi szabályokkal, azonban többen úgy látjuk - és ez a bizottsági munka és a jelentés tanulságául is szolgálhat , hogy ezek a szabályok kevésnek bizonyultak. A kevésséghez az is hozzátartozik, h ogy maga a köztisztviselői törvény egy hiátusban szenved, hisz az etikai normák - amiről rendelkezik a törvény - megalkotása mind a mai napig nem történt meg. Maga a törvény '93as, tehát elég régi ez a mulasztás. A Belügyminisztériumtól, amely ennek a tör vénynek a gondozója és tulajdonosa, tájékoztatást kértünk, ott azt a választ kaptunk, hogy készül és van szándék erre. Mind ez ideig nem került a Ház elé. A javaslat tulajdonképpen nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ezt egy önálló törvénnyel vagy a köztiszt viselői törvény módosításával kell megoldani. Egy határidőt jelöl meg 1997. június 15ében, és a jelenlegi javaslat szerint kéri a kormányt, hogy ennek a szabályozását június 15éig alkossa meg. Ehhez érkezett egy kapcsolódó módosító javaslat is Kósa Lajos részéről, ami már a parlament elé terjesztését is kéri. Úgy ítélem meg, hogy mindenféleképpen segítené a további munkánkat a rengeteg gazdasági - vélt vagy valós - összefonódásnak egy pontos törvényi szabályozása immáron több év tapasztalata alapján. Erre megérett az idő, erre lehetőséget látok, és én szándékot is látok a kormányzat részéről, azért bátorkodtam ezt a javaslatot megtenni, mert mind a bizottság ülésén, mind egyéb forrásból erre fogadókészséget éreztem. A másik része egy beszámoló. Egy beszámo ló arról, hogy az egykori Szovjetunióval szemben keletkezett transzferábilis rubel követelésállománynak a lebontása hogyan történt. Erre azért van szükség, mert a bizottság jelentése egy 1996. október 1jei állapotot tükröz. Ekkor még nem ért, illetve nem érhetett a végére annak a tárcaközi bizottságnak a munkája, amely ezt az adósságlebontást volt hivatott végig kezelni, menedzselni és vezényelni. Az alapmegállapodás 1994. április 1jén született két miniszterelnök között, a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció miniszterelnöke között, ami megnyitotta az utat és a lehetőséget arra, hogy az előző évektől eltérően ne csak hadiipari eszközökkel, hanem egyéb - öt pontban felsorolt - módon az adósságállományt le lehessen bontani. Úgy rendelkezik ez a megállap odás, hogy erre három esztendő áll rendelkezésre, és '94. április 1jétől '97. április 1je az a három év, ami eltelik, tehát közeledik az az időpont, amikor a megállapodásnak a keretideje lejár, és ekkor van lehetőség arra, hogy ez a beszámoló elkészüljön . Mindenféleképpen szükség van erre a beszámolóra azért, mert ezt az összeg nagysága is indokolja. Itt 900 millió USAdollárról, annak a kamatairól és annak felhasználásáról van szó. Ez rendkívül nagy összeg, ennek, mondjuk, a harmadrészéért mondták le a v ilágkiállítást. De a
