Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
1897 intézményeket, el tudják azt dönteni, hogy e gy ócska nyomuló reklámról vane szó vagy olyanról, amely a szocializáció folyamatát valóban segíti. Ha ezt szabályozzuk és ilyen típusú tiltást alkalmazunk, azzal egyetértek, de a totális tiltással nem. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mári a) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Nem hiszem, hogy itt totális tiltásról lenne szó. Amit elmondtam, abból talán érthető, hogy ez a javaslat megenged kivételeket. A foga lmazásunkat próbáltam elolvasni, de most még egyszer megteszem: "amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, tilos…" és így tovább. Ugyanakkor kivételeket szükséges tenni valóban; az egészséges életmódra való nevelést a kulturális programokra való felhív ást, a tankönyvek, taneszközök, komolyzenei programok igénybevételére való felhívást magam is ide soroltam. Ezt valóban mérlegeljük. Ugyanakkor van egyetlenegy pont, amit talán másként látunk. Az iskolák jóval kiszolgáltatottabbak annál, semmint hogy telje s egészében ezt a kérdést az iskolák, a pedagógusok mérlegelésére bízzuk. Mondhatnám azt, hogy magunk között vagyunk, még akkor is, ha ez a szűk kör az ország nyilvánosságát jelenti. De valamennyien tudjuk azt - hadd hívjam föl erre a figyelmet, ha esetleg nem , hogy milyen módon néz ki ma például a tankönyvterjesztés. Háromnégy évvel ezelőtt az volt a probléma, hogy a pedagógusokat nem tették érdekeltté a tankönyvgyártók, a tankönyvkiadók a tankönyvterjesztésben. Ma pedig az a probléma, hogy korlátok köz é kell szorítani a pedagógusoknak nyújtott százalékot, maximálni kell, mert a tankönyvgyártók egymás fölé ígérnek, és a pedagógusok előbb vagy utóbb - és ezt már ma látjuk - nem abban lesznek érdekeltek, hogy a szakmailag legszínvonalasabb, legjobb tanköny vet válasszák ki, hanem fönnáll annak a veszélye, hogy a legtöbb százalékot ígérő tankönyvkiadó termékeit fogják választani tanítványaik számára. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez persze egy analógia csak, ez egy veszély, ma m eglévő veszély. Az a célunk, hogy erre a fajta kiszolgáltatottságra ne épülhessenek marketingstratégiák. (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az idő leteltét.) És ezt ma két módon tudjuk korlátozni: vagy a pedagógusok életkörülményeinek radikál is javításával - én erre kis esélyt látok , vagy pedig törvényi tilalmazással. Ezt pedig megoldhatónak látom most, e javaslat keretében. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, Magyar Szo cialista Párt. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Jómagam Szabó Lajos Mátyással együtt végigültük a reklámvitát, és magam is, amikor hozzászóltam, a reklámozás negatív hatásairól szóltam. De egyetértek Szabó Lajos Mátyással - nemcsak azért, mert ő is MSZPs képviselő, hanem csakugyan azért, mert igazat mondott - abban, hogy a reklámnak vannak pozitív hatásai is. Amikor most megnyomtam a mikrofongombot, erről akartam szólni, hogy a reklámozás pozitív hatá sait az iskolákból kizárni nem akarom, mert jómagam is egy középiskola egyik vezetője voltam hosszúhosszú évekig, nem akarok erre hivatkozni, hogy mennyire lehet a reklámozás pozitív hatásairól is szólni. De azért ezt a pozitív hatást kizárni - az egészsé ges életmódra nevelést, s a többi, hadd ne mondjam, mert akik itt vagyunk, mindegyikünk érti, hogy miről van szó , talán nem lenne helyes ezt a kizárást alkalmazni. A másik: Pokorni képviselőtársam aggályát megértem, de azért vitatkozom abban, amikor azt mondja, hogy a pedagógusok mérlegelésére lehete bízni a reklámozást. Ismerem a magyar
