Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - Bajor Tibor (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Az OTP lakossági kamatai" címmel - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1847 Pető Iván ké pviselő úrnak volt egy kérése, hogy továbbítsam. Ezt a kérést úgy próbáltam megoldani, hogy ne nekem kelljen továbbítani, hanem a következő javaslatot tettem: éppen úgy eljut a kérdés vagy a kérés az alkotmányügyi bizottsághoz, ha ezt ő teszi fel. (Közbesz ólás: Nem kérés volt, hanem ügyrendi javaslat!) Itt arról van szó, hogy bizonyos kifejezések megütötteke valamilyen bűncselekményi határt. Ez nem ügyrendi javaslat kérdése, erről alkalmasint állást foglalhat az alkotmányügyi bizottság, amelynek minden ily enhez joga van, de végső soron bíróság döntheti el, hogy egy bizonyos magatartás megvalósíte bűncselekményt vagy sem. Nekem csak egy döntési lehetőségem van: arról dönteni, hogy alkalmazoke rendreutasítást vagy sem. Úgy gondolom, ez a kérdés viszont nem olyan kérdés, amelyet javaslat vagy szavazás útján kell eldönteni, mert amennyiben a tisztelt Ház úgy szavazna is, hogy köteles vagyok rendreutasítást alkalmazni, én úgy értelmezem a Házszabályt, hogy egy ilyen szavazás engem nem kötelezhet. A javaslat teh át az volt, hogy továbbítsam a kérdést az alkotmányügyi bizottság felé. Én úgy döntöttem, hogy nem továbbítom. (Moraj. - Dr. Toller László jelentkezik.) Nem szeretnék páros vitát, képviselő úr! (Dr. Toller László: Újabb ügyrendi indítvány lenne!) Úgy gondo ltam, hogy lezártuk ezt a vitát. (Moraj.) Kérdezem, újabb ügyrendi témában kére valaki szót. (Dr. Hack Péter jelentkezik.) Képviselő úr, újabb témában kíván szólni vagy ebben a témában? (Dr. Hack Péter: Újabb témában.) Hack Péter képviselő úr kért szót. P arancsoljon! DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Újabb témában kérek ügyrendi javaslatot. A Házszabály 52. §ának szövegét szeretném ismertetni. Ennek (1) bekezdése úgy szól, hogy "A napirendet vagy a tá rgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő bármikor öt percre szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet". Ebben a Házban gyakorlattá vált egyes képviselőcsoportoknál, hogy ügyrendi hozzászólásra jelentkeznek, de nem tesznek ügyrendi javaslatot. Ha van ügyrendi javaslat, akkor az Országgyűlésnek - a Házszabály 52. § (1) bekezdésének második mondata értelmében - az ügyrendi kérdésről, az ügyrendi javaslatról vita nélkül határoznia kell. Elnök úrnak nincs mérlegelési joga abban a kérdésben, hogy ügyre ndi kérdésben határoze az Országgyűlés vagy nem határoz. Tekintettel arra, hogy az elnök úr az imént a házszabályi kötelességének elmulasztott eleget tenni, javaslom, hogy az Országgyűlés házbizottsága üljön össze, és foglaljon állást ebben a kérdésben. A z imént ügyrendi javaslat hangzott el, az a javaslat, hogy a Ház döntsön arról, hogy az exponált kérdés kerüljön az alkotmányügyi bizottság elé. Az exponált kérdés nem személyeket ért sérelemről szólt, hanem az Országgyűlés tekintélyéről volt szó. (Dr. Kov ács Kálmán: Milyen tekintélyéről?) Az Országgyűlésnek ebben a kérdésben állást kell foglalnia, mert rendkívül nagy baj az, tisztelt elnök úr és tisztelt Ház, hogy ebben az Országgyűlésben a vélemény és a tényállítás állandóan összekeveredik. Ha valaki véle ményt mond, azt mondja, hogy szerinte az ellenzék vagy a kormány ilyen meg olyan ügyben hibázott, az egy vélemény. Ezért a véleményért senki nem tartozik felelősséggel. De azért, hogy valaki hamis állításokat, hazug állításokat mondjon el az Országgyűlésbe n, és ezért ne tartozzon felelősséggel, ez nem demokrácia! Ez visszaélés a képviselői mentelmi joggal! Ez visszaélés azzal, hogy itt megteheti azt, amit a termen kívül nem tehet meg, mert bíróság előtt kell érte felelnie! (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ha valaki azzal vádol bárkit ebben a teremben vagy a termen kívül, hogy bűncselekményt követett el, és ezzel elmegy a rendőrségre, de a vádja nem bizonyul igaznak - az elnök úr jobban tudja, mint én, hiszen ebben a témában szakértő , ez a büntető törvény könyv értelmében hamis vádnak minősül.
