Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Dr. Tokaji Ferenc (MSZP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Milyen tervek és intézkedések várhatók a közeljövőben a gyógyturizmus fejlesztése érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOKAJI FERENC (MSZP):
184 Tisztelt Miniszter Úr! Megnyugtatónak tartom, hogy a tárca és miniszter úr is meg kívánja változtatni azt a korábbi kormány által elfogadott koncepciót, hogy autópályát állami tehervállalás nélkül kell építeni. Örülök annak, hogy a tárca és miniszter úr is a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az Útalap növelésén keresztül egyre nagyobb állami pénzforrást kíván biztosítani az új autópályák építésére és a kedvezőbb használati díjak kialakítására. Bízva abban, hogy ez irányú törekvése a jövőben még eredményesebb lesz, válaszát elfogadom. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a kérdések elmondására. (A képviselők egy ré sze elhagyja az üléstermet. - Rövid szünet.) Dr. Tokaji Ferenc (MSZP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Milyen tervek és intézkedések várhatók a közeljövőben a gyógyturizmus fejlesztése érdekében?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Tokaji Ferenc úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszternek: "Milyen tervek és intézkedések várhatók a közeljövőben a gyógyturizmus fejleszté se érdekében?" címmel. Tokaji Ferenc képviselő urat illeti a szó. DR. TOKAJI FERENC (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Amikor a kérdést megírtam, illetve fel kívántam tenni, abban bíztam, hogy az 1997. évi költségvetés előtt már sikerül e lmondani. Annak ellenére, hogy nem sikerült, nem vagyok egyáltalán csalódott, hiszen a téma örökzöld. Közismert: az idegenforgalom, illetve annak árbevétele a magyar gazdaság egyik húzó ágazata, nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is fontos tényező. E lég csak kiemelni, hogy milyen meghatározó szerepe van az ország megítélése szempontjából. A gyógyturizmus az idegenforgalmon belül elismert, de sajnos mégsem kellően támogatott meghatározó ágazat. A gyógyturizmus elsősorban gyógyfürdőkre, az ehhez tartozó szállodákra, kereskedelmi szolgáltató helyekre épül. Előnye az egész éves folyamatos működtetés és bevételszerzés. Sajnálatos azonban, hogy a gyógyturizmus különösen vidéken, egyes régiókban, elmaradott térségekben nem fejlődik, sőt visszaesik. Ennek okai többek között a korábbi, nem megfelelő szintű, Magyarországot bemutató reklámnak is betudható. Egy ilyen példa: Az elmúlt évben az idegenforgalmi nyílt napon, amely a Parlamentben volt és úttörő szerepet vállalt, az alföldi gyógyfürdők zöme nem került bem utatásra. A gyógyfürdők és szállodák évek óta, kevés kivételtől eltekintve nem vagy alig fejlődnek. Sok esetben még a felújításra sincs elég anyagi erő, holott annak biztosítása hosszú távú bevételi forrást jelent, nem beszélve arról, hogy munkahelyteremté ssel bír. Természetesen van ezen a téren egy kiemelt szállodalánc is, mint a Danubius, az egy kifejezett pozitív példa, de az nem Magyarország egésze. Megítélésem szerint ezen állapot feloldása akkor lenne eredményes, ha a szaktárca, összefogva a Népjóléti Minisztériummal, a társadalombiztosítással, továbbá a helyi önkormányzatokkal és a vállalkozókkal, kidolgozna egy olyan stratégiai tervet, amely átfogná ezt a területet és megnyugtatóan rendezné a problémákat. Én felvetettem, és talán most is aktuális ez a téma, hogy szerencsés lenne az összetettsége miatt e területen akár egy miniszteri biztos kinevezése is. (Az elnök
