Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - Dr. Varga László (KDNP) - az igazságügy-miniszterhez - "A képviselők átvilágítása" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
1826 - és nem is folyik azok ellen, akik a felbujtók voltak, akik megjelentek ezeknél az emberekn él, kényszert alkalmaztak, és ezekről semmit nem tudunk. (Zaj.) Továbbá úgy vélem, hogy ugyancsak igazságtalan azért, mert hiszen sokan ülnek talán még az ellenkező oldalon lévő sorokban is, akik nagyon lelkesen és híven kiszolgálták a rendszert, önmagukba n egy tájékoztató hivatal voltak, és őket semmiféle átvilágítás nem terheli. (Zaj. - Moraj. - Közbeszólás: Mi az, hogy nem terheli?!) Ezért kérdezem a miniszter urat: közéletre alkalmatlannak tartjae azokat, akik kényszer hatására, ellenszolgáltatás nélkü l, polgártársaiknak kárt nem okozva végeztek bizonyos szolgálatot? Másodszor: ez az eljárás megnyugtatóan lefolytathatóe a felbujtók, az igazi bűnösök meghallgatása nélkül? Harmadszor, kérdezem a miniszter urat: szándékozike valamit tenni az ártatlanul m eghurcolt és sokat szenvedett emberek érdekében? Várom miniszter úr válaszát. (Zaj.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Vastagh Pál igazságügyminiszter válaszol. (Zaj.) DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Képviselő Ú r! Az interpellációban felvetett problémákat az 1994. évi XXIII. törvény rendezi; e törvény parlamenti vitájában sok olyan jellegű észrevétel elhangzott, amit ön most elmondott, ezeknek egy része bekerült a törvény tartalmába, másik része nem került be a t örvény tartalmába. A törvény keretei, fő mondanivalója, eljárási rendje, az alkalmazott személyi kör 1994ben alakult ki, közel három esztendővel ezelőtt, és ennek korrekcióját az alkotmánybírósági határozat alapján 1996ban az Országgyűlés a határozat int encióinak megfelelően elvégezte. Amit ön felvet, képviselő úr, szinte mindenütt felvetődött a keletközépeurópai új demokráciákban. Mindenütt hosszadalmas és fájdalmas eljárások keretében próbáltak ennek az ügynek a végére pontot tenni - nem sok sikerrel , és mindenütt bizonyosan új konfliktusok is keletkeztek. A törvény szabályai adnak bizonyos garanciákat arra vonatkozóan, hogy a bizonyítási eljárás pontos, egzakt legyen, és lehetőség szerint nyújtson a törvény arra is lehetőséget, hogy kiki saját véde kezését elő tudja adni. Arra is lehetőséget nyújt a törvény, hogy tanúként megidézzenek bárkit, akinek az államigazgatási eljárás szabályai szerint tanúzási lehetősége lehet. Így tehát nincs akadálya annak, hogy az ön által említetteket is meghallgassák az eljárás keretében. A törvény tulajdonképpen - és ez nem az én megítélésemen múlik - nem a közéletből zárja ki azt, akivel szemben bizonyítékot találnak, hanem döntésétől és választásától teszi függővé, hogy a választók e tény ismeretében támogatjáke közé leti szereplését vagy sem. Tehát önmagában nem a törvény zárja ki az érintett személyt a politikából és a közéletből. Hogy a törvény módosítására sor kerüle, képviselő úr, a közeljövőben, azt tudom válaszolni, hogy nem valószínű, hiszen mindannyiunk igyek ezete szerint a törvény végrehajtására kellene most már inkább az energiát fordítani és nem a törvény módosítására. Kérem, fogadja el, képviselő úr a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kép viselő urat, elfogadjae a miniszteri választ. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Miután már a képviselő saját mikrofonja is működik, a hordozható mikrofont el akarják vinni előle.) Kérem ezt. (Derültség.) Tudom, hogy nehéz helyzetben vagyok, mert az igazságot általában senki nem szereti. A rosszat nagyon hamar meghalljuk és elfogadjuk, a jóra még ha bizonyíték van, akkor is kételkedünk.
