Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
1798 hogy valóban úgy vane. Én jogászként csak annyit tudtam felfedezni, hogy vannak benne bizonyos betegségek, amelyek a biztonság kedv éért kétszer is szerepelnek - lásd 69., 70.; 71. és 72. pont. Miért nehezen értelmezhető ez a javaslat? Nehezen értelmezhető azért, mert gumiszabályokat is tartalmaz. Erre az előttem felszólaló képviselőtársaim is mondtak már példát - egyébként ellenzéki é s kormánypárti padsorokból egyaránt. A Magyar Demokrata Néppárt is ilyennek tartja például az egészségügyi ellátórendszeren kívüli adatkezeléseket, de engedjék meg, hogy az idő szűkösségére való tekintettel - miután már előttem mások is elmondták - erre ne térjek ki részletesebben, hanem csak olyanokról szóljak, amelyekről mások még nem vagy nem kielégítően beszéltek. Nehezen értelmezhető azért is, mert szinonim fogalmakat sorakoztat fel egymás mellett, és nem lehet tudni, hogy ennek az egésznek mi az értel me. Például a 4. § (1) bekezdése az egészség megőrzésének meg fenntartásának az előmozdításáról beszél. Gondolom, nyelvészeket kell felkérni arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, mi a különbség, és majd doktori disszertációk is születhetnek, hogy ha kocogok, a kkor az egészségemet megőrzöm, mikor tartom fenn és az egészből mit kell nyilvántartani. Jó lenne, ha még a szavazás előtt tisztáznánk ezeket a dolgokat, hogy tulajdonképpen mire gondol a kormány. Nehezen értelmezhető azért is, mert sajátszerűen érthető me gfogalmazásokat tartalmaz. Ebből az egyik gyöngyszem az 5. § (3) bekezdése, amelyik azt mondja - nem olvasom el az egészet, csak az ide vonatkozó részt , hogy "a közegészségügyi, járványügyi érdekből történő adatkezelés esetén az orvos jogosult az egészsé gügyi és személyazonosító adatot az érintettel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba kerülő személyektől is felvenni és kezelni". Az előző javaslat, amit még az előző kormány készített, csak az érintettel kapcsolatban álló személyre vonatkozott. Most - nyilvá n, hogy legyen valami új - belekerült az érintettel kapcsolatba kerülő személy is. Fel nem tudom fogni, hogy mit jelent ez a különbség. Itt vagy a kettő között nincs különbség, hanem puszta ismétlés - akkor fölösleges; vagy valami különbséget kívánnak, akk or pedig úgy gondolom, hogy az érintettől valamiféle látnoki képességet várnak el "ugyan mondd már meg, Józsi, hogy holnapután este kivel fogsz találkozni" alapon. Elnézést a poénkodásért, de tényleg nem tudom, hogy ezt a részt annak idején majd hogy lehet értelmezni. Most ugyan viccesnek tűnik, de ezt a törvényt majd alkalmazni fogják! S kellemetlen helyzetbe sodorhatja bármely állampolgárt, hiszen egészségügyi adatai mindenkinek vannak. A javaslat továbbá tartalmaz olyan szabályokat is, amelyek értelmezhe tőek ugyan, csak az a baj velük, hogy elfogadhatatlanok. A 7. § (4) bekezdése például meghatározza, hogy az érintett halála esetén ki az - rokonai, hozzátartozói, örökösei , aki hozzájuthat az érintett személyes adataihoz. Úgy gondolom, alapvető hiba az, ha ebben a körben az érintettnek magának nem adtunk semmiféle jogosítványt. Tehát ha a törvény dönti el, úgy gondolom, célszerű lenne egy olyan szabályt beiktatni, amely lehetővé teszi az érintett számára, hogy itt valamiféle korlátozást vezethessen be, és ne csak a törvény határozza meg azt, hogy ki vájkálhat az ő magánéletében. A Magyar Demokrata Néppárt szerint ugyancsak elfogadhatatlan a 20. § is, amelyik a statisztikai célú adatkezelésről szól. Itt az az alapvető szabály, hogy statisztikai célra a szem élyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők ezek a személyes adatok. Aztán a (3) bekezdés tesz egy kivételt - sajátszerű a megfogalmazás: "élve születés és halálozás esetén a születés, illetve a halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Kö zponti Statisztikai Hivatal részére az egészségügyi és személyazonosító adatokat át kell adni", és ez a (2) bekezdés szabályai szerint nem anonim. Élve születés esetén egy csecsemőről milyen adatok lehetnek? Megszületett, van neki édesanyja, édesapja, szül etési helye stb. De egy halottról? A halottra vonatkozóan az egészségügyi adatok meglehetősen tágak lehetnek. Engedtessék meg nekem, hogy bármilyen kevés idő van, ezt felolvassam, mert érdemes megnézni azt, hogy a törvényjavaslat alapján halott személyről nem anonim módon miket lehetne a Statisztikai Hivatalban nyilvántartani. Gondolom, nem ezt akarta a kormány, de ez van leírva. "Egészségügyi adat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros
