Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Dr. Szabó Iván (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Nemcsak az adózó rendelkezhet személyi jövedelemadója 1 százalékos részének közcélú felhasználásáról?" címmel - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
180 DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésben foglalt állítás talán kissé meglepő, de tényszerű, és a következőkben szeretném bizonyítani. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. §a szabályozza az eljárást azok számára, akik a munkáltatójuk on keresztül róják le személyi jövedelemadójukat. Az adózó nyilatkozatát egy zárt borítékba teszi, és a borítékra ráírja a nevét, címét és adóazonosító jelét, majd legkésőbb március 25éig átadja a munkáltatónak. A borítékon belül a rendelkező nyilatkozato n csak a kedvezményezett adószáma és elnevezése lehet rajta. Azután amikor a boríték elkerül az adóhivatalba, akkor ott felbontják, kap a boríték meg a nyilatkozat egy azonosító jelet, és innentől kezdve külön rendben őrzik őket. Mindennek a logikája, hely esen, hogy sem a munkáltató, sem az adóhivatali eljárásban részt vevők nem ismerhetik meg az adózó szándékát. Mi történik viszont annak az intézménynek a bérosztályán, ahol összegyűjtik a borítékokat? Itt sajnos, a dolog anonimitásának teljesen indokolt bi ztosításával kapcsolatos jó szándék visszájára fordulhat, és egy technikai intézkedés elmaradása miatt súlyos visszaélések forrása lehet. Ugyanis az intézmény kitölti adózóként az M 29/96. számú jövedelemadómegállapítást, erről készít egy adatszolgáltatás t a magánszemélyek 1996. évi jövedelméről a 96 K 30. számú nyomtatványon, majd az egészhez csatol egy A 96. számú adatkísérő lapot, és ezzel küldi el az APEHnek. E nyomtatványokon sehol nincs a legkisebb utalás sem a személyi jövedelemadó 1 százalékáról v aló rendelkezésről. Arról sem tudunk, hogy bármi szabályozná, hogyan kell átvenni a dolgozótól a borítékot. A dolgozó aláírása nincs rajta sem a nyilatkozaton, sem a borítékon. Tehát ha ismert, hogy a cégnél hányan rendelkeztek az ügyben, akkor minden tová bbi nélkül kiállítható egy nyilatkozat azok helyett, akik nem rendelkeztek. A bérelszámoláson ehhez minden adat rendelkezésre áll. (15.40) A lebukás veszélye nulla. Ezzel bizonyítottam is a tételemet, hogy nem csak az adózó rendelkezhet a jövedelemadója eg y százalékáról. Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, mit tervez a kormányzat az ilyen visszaélések lehetőségének kizárására, ha még egyáltalán van erre mód. Köszönöm. (Taps a jobb oldali padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Akar László államtitkár ú r válaszol az interpellációra. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás során tett, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó ren delkezése szerinti közcélú felhasználására vonatkozó rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatosan el kell ismernem, valóban fennáll az esetleges visszaélések lehetősége. Ennek egyik lehetséges módozatára hívta fel frakcióvezető úr a figyelmet. Ezt a valóban k onstruktív figyelmeztetést megköszönöm. Az ilyen típusú visszaélés teljes körű és abszolút érvényű kiküszöbölése csak olyan módon volna biztosítható, ha rendelkező nyilatkozatot kizárólag adóbevallás benyújtása útján lehetne tenni. Ez az elképzelés az elők észítő műhelymunka során felvetődött, azonban ez ellen szól az a tény, hogy több mint egymillió személy adóbevallás helyett a munkáltatójával számoltatja el a személyi jövedelemadóját. Arra tekintettel, hogy alapvető érdek a minél szélesebb körű és egyszer űen lebonyolítható rendelkező eljárás kialakítása, a '96. évi CXXVI. törvény lehetővé tette a munkáltatónak átadott borítékban tett rendelkező nyilatkozatot is. Természetesen amennyiben az adófizető úgy dönt, hogy ő akkor tudja biztonságban a borítékját, h a nem a munkáltatójánál bonyolítja le az adóbevallást, akkor megteheti, hogy önállóan adóbevallást tesz, de ez nyilván nem oldja meg önmagában rendszerszerűen a problémát, legfeljebb egyes állampolgárok számára.
