Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1781 mert ez a feltétele annak, hogy ők is valóban a súlyuknak megfelelően részt tudjanak venni a közteherviselésben. Erről a helyről is hangsúlyozni szeretnén k: a gazdák nem azért tüntetnek, hogy ők ne vegyenek részt a közteherviselésben, hanem - ellenkező módon - azért tüntetnek, hogy végül is olyan, őket megillető tisztességes jövedelemhez jussanak, amely alapján részt tudnak venni a közteherviselésben. Nagyo n fontos lenne egy egyszerűsített szabályozás a szezonálisan foglalkoztatott alkalmi munkásokra vonatkozóan, ami elősegítené a vidéki munkanélküliség csökkentését. Nem a teljesség igényével még egyszer hangsúlyozom: a nemzeti agrárprogram mielőbbi megszüle tése szükséges. A parlamentben már sokszor szó volt arról, itt még egyszer hangsúlyozom, hogy az EUcsatlakozás érdekében - az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk érdekében - szükséges ezeknek a mezőgazdasági problémáknak a megoldása, nehogy ez legyen a kadálya végül is az egész ország számára igen fontos európai csatlakozásunknak. A másik nagyon fontos terület az egyéni kisvállalkozások helyzete - és ebben a jogszabályban az őket érintő módosítások. Míg a mezőgazdasági területen - talán annak köszönhetőe n, hogy ők kivonultak az utakra - tényleg vannak könnyítések, sajnos el kell mondanunk, hogy az egyéb kisvállalkozóknál lényegében nincsenek. Továbbra is vitatjuk a minimálbér alkalmazását, immár 50 százalékos mértékben, de ez ugyanolyan fiktív, mint a 100 százalékos minimálbér, és amellett érvelünk, hogy náluk is a ténylegesen elért jövedelem legyen a járulék alapja. Érvelnünk kell amellett is, hogy a munkaviszony mellett vállalkozást folytatóknak lényegében nem csökkent a tbterhük. Ebbe be van építve egy 15 százalékos egészségbiztosítási járulék, aminél szintén fölmerül az alkotmányosság kérdése, hiszen - munkaviszony mellettiről lévén szó - ez kétszeres teher, amely mögött nincs megfelelő szolgáltatás. Föl kell vetnünk a felső határ kérdését. Ez az előte rjesztés azt tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozóknál a tb szempontjából az a bizonyos felső határ, a havi 99 ezer forint csak '97ben, tehát ebben az évben maradna meg. Ez azt tükrözi, hogy a kormány nem értette meg ennek a gazdaságpolitikai jelentőségé t. Ha azt várjuk az egyéni vállalkozóktól, hogy termeljenek, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez, akkor őket a felső határ fölött már nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy olyan nagyfokú társadalombiztosítási kötelezettségük legyen, ami mögött már tényleg nincs szolgáltatás. Tehát a felső határ funkcionálásáért most is és a későbbiekben is szót fogunk emelni, azért, hogy ne csak '97ben - valóban egy alkotmányossági probléma kiküszöbölése érdekében - maradjon meg a felső határ, hanem a továbbiakban is. Igen fájó pont az, hogy a költségvetési bizottságban nem fogadták el azt a javaslatunkat, hogy a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - aki tevékenységét egye dül, alkalmazott, segítő családtag nélkül végzi - végül is mentesüljön az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól. Úgy gondolom, hogy ez egy minimális kérés volt; ezt a réteget, amely a nyugdíj mellett - szinte tényleg a megélhetési küszöb közelében - vala miféle tevékenységgel kiegészíti a jövedelmét, nem szabadna ilyen teherrel sújtani. A felső határ eltörlése elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, ez pedig - amellett, hogy bizonyos termelést is hoz - elsősorban szociális kérdés. Sajnos, ez iránt érzéketlen volt a kormány az előterjesztésében, és sajnos, ezt a költségvetési bizottságban nem sikerült elfogadtatnunk. Összefoglalva, tisztelt Ház: a társadalmi mozgalom, amely tulajdonképpen kikényszerítette azt, hogy most itt tárgyaljunk és döntsünk, immár széles ebb területekre is kiterjedve bírálja a jelenlegi gazdaságpolitikát is. Mi is bíráljuk. Ebben egyek vagyunk. Mindenképpen meg kell alkotni minél hamarabb a nemzeti agrárprogramot úgy, hogy a mezőgazdaság területén megoldódjanak a feszültségek - ez az egész társadalom érdeke. Ugyanakkor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani és hangsúlyt kell helyezni a mezőgazdaságon kívüli egyéni vállalkozók problémáira, általában az egyéni vállalkozókra, a kis- és középvállalkozásokra, de kiemelten a munkaviszony és a ny ugdíj melletti tevékenységekre is.
